"A technikai energiapotenciál óriási, főleg az épületállományban. A probléma az, hogy Európában az épületállomány átforgása meglehetősen lassú. Míg az Egyesült Államokban az emberek 10 évente lebontják a házukat és új házat építenek, tehát gyorsan átforog az épületállomány, addig az európai nagyvárosok nagyjából a 19. század végén elnyerték végleges arculatukat. A Duna-korzót nem fogjuk lebontani azért, hogy jobb energiahatékonyságú házakat építsünk" - mondta Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója az InfoRádiónak.

Hozzátette: Európában 140 millió gázbojler fűti az épületeket. Ebből tavaly 750 ezret cseréltek le elektromos hőszivattyúra. Tehát a jelenlegi tempóban 200 évig tartana az elektromos hőszivattyús fűtés teljes elterjedése.

"Az európai épületállomány jelenlegi átlagos felújítási tempója az épületek 0,8 százaléka és nagyjából 20% energia megtakarítást érnek el, ami szignifikánsabban kevesebb annál, mint amennyi a technikai potenciál. Ennek az az oka, hogy a tipikus európai épületfelújítást nem energetikai célokra optimalizálják. Ha valaki vesz egy új lakást, akkor felújítja a fürdőszobát, és ilyenkor esetleg kicserélheti a nyílászárókat, de ez nem energetikai céllal történik, hanem a tulajdonos ízlése és kényelme szempontjából. Ebben a tempóban nagyon lassú a haladás a jobb energiahatékonyság felé" - hangsúlyozta az igazgató.

Mint mondta, a gazdaságosan elérhető energiahatékonysági potenciál egyharmada még évtizedekig kihasználatlan marad, mert lassú fejlődésről van szó.

"Nem akarok igazságtalan lenni, mert a számaink azt is mutatják, hogy a hőmérséklet-korrigált lakossági gázfogyasztás Európában már csökken. Átlagos téli hőmérséklet mellett az energiahatékonyság fokozatos javulása túlkompenzálja a makroökonómiai környezetet, a lakossági gázfogyasztás Európában csökken, ami nagyon jó hír" - mondta Varró László. Hozzáfűzte:

"A villamosenergia oldalon is jók a hírek. A pénzügyi krízisből való kilábalás Európában és az USA-ban is sokkal gyengébb villamosenergia-fogyasztás növekedéssel járt együtt, mint amennyi a hagyományos közgazdasági modellek előrejelzése lehetett volna. A német GDP már több mint 10 százalékkal meghaladja a pénzügyi krízis előtti szintet. A német villamosenergia-fogyasztás a 2005-ös szinten stagnál és nem tűnik növekvőnek. Ennek egy része a gazdasági szerkezetváltásból következik, a szolgálató szféra növekedéséből, de egy jelentős része a villamosenergia-iparra alkalmazott energiahatékonysági sztenderdek eredménye" - hangsúlyozta az igazgató.

Varró László elmondta: 10 évvel ezelőtt egy új hűtőgép Európában 550 kW órát fogyasztott évente, ma 350-et, és becslések szerint 2030-ra ezt 250 kW környékére lehet csökkenteni.

"Az európai energiahatékonysági sztenderdek a villamosberendezések piacát nagyon sikeresen tudták terelni a magasabb hatékonyságú berendezések felé. Ez picit más, mint az épületállományok esetében, mert a hűtőgépet nem újítjuk fel, hanem kidobjuk és veszünk olyat, aminek jobb az energiahatékonysága. Tehát az épületállomány esetében a felújítás a kritikus kérdés, az elektromos berendezések esetében pedig az, hogy az új termékeknek minél jobb hatékonysági sztenderdjei legyenek" - mondta Varró László.