Dancsó József felidézte: a több mint 1230 milliárd forintot elérhetővé tevő, a vidéki Magyarország fejlődésére jelentős hatást gyakorló TOP egyebek mellett a foglalkoztatás növeléséhez, az éghajlatvédelemhez, a fenntartható energiagazdálkodáshoz, valamint a hátrányos térségek felzárkóztatásához is hozzá kíván járulni.
Azt mondta: a MÁK már komoly tapasztalatokkal bír a hazai és uniós pályázatok lebonyolításában, a TOP azonban új kihívást is jelent. Ezért az államkincstáron belül egy önálló főosztályként működő szervezeti egységet hívtak életre, és 300 új alkalmazottal bővítették a létszámot ami megyénként 10-20 új munkatárs felvételét jelentette.
Az elnök kitért rá: a 300 új munkatárs egy kéthetes felkészítő, vizsgával záruló tanfolyamon vett részt részben Budapesten, részben a MÁK tavaly átadott egri oktatási központjában.
Nyitrai Zsolt (Fidesz), Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszteri biztos emlékeztetett: a kormány döntése értelmében 2017-ig kiírják a jelenlegi fejlesztési ciklusra rendelkezésre álló összes forrásra vonatkozó pályázatokat.
Ennek oka, hogy elkerüljék az előző fejlesztéspolitikai rendszer hiányosságait, kudarcait. Számításaik szerint ugyanis 600-800 milliárd forint fejlesztési forrást veszített volna Magyarország ezen módosítások nélkül.
Másrészt versenyelőnyre is szert szeretnének tenni, azaz, a környező országokhoz képest Magyarországon szeretnék ezeket az uniós forrásokat a lehető leghamarabb eljuttatni a településekhez, vállalkozásokhoz.
"A TOP a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programmal (GINOP) és a Vidékfejlesztési Programmal (VP) együtt lesz az elkövetkező időszakban a vidéki Magyarország motorja, ilyenformán pedig az egész ország helyzetét meghatározza a következő 10-15 évben" - mondta. Ezért fontos, hogy ezek a források zökkenőmentesen jussanak el az érintettekhez - tette hozzá.
Felidézte azt is: ebben a ciklusban több mint 12 ezer milliárd forint fejlesztési forrásról van szó, amely lényegesen több, mint az előző ciklusban rendelkezésre állt, s ezen forrás 60 százaléka gazdaságfejlesztési célokat szolgál.







