A háztartások 2014 második felében átlagosan 3556,6 forintot fizettek 100 kilowattóra áramért, 9,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A földgáz háztartási ára ugyanebben az időszakban 13 százalékkal mérséklődött, 100 kilowattóra energia 1088 forintba került.

Nominálisan mindkét energiahordozó tekintetében Magyarország majdnem a legolcsóbb az Európai Unióban. Az áram csak Bulgáriában, a gáz pedig Romániában kerül kevesebbe.

Az összehasonlítható vásárlóerő paritáson számolva viszont már árnyaltabb a kép. Az áram a bérek vásárlóerejéhez igazítva 2014 második felében pontosan megfelelt az uniós átlagnak. A földgáz háztartási ára viszont, a vásárlóerőt is figyelembe véve, 11 százalékkal maradt el 2014 második felében az uniós átlagártól.

Az unió egészében, mindent egybevetve, mind a földgáz, mind az elektromos áram drágább lett; az áram átlagosan 2,9 százalékkal, a földgáz pedig 2 százalékkal. Az áram ára Máltán csökkent a legnagyobb mértékben, 26,2 százalékkal. A legjelentősebb, 10,2 százalékos drágulást a francia háztartásoknak kellett elviselniük. A háztartási földgáz ára Litvániában csökkent a leginkább, 18,6 százalékkal, de 10 százalék fölött volt az árcsökkenés Magyarország mellett Görögországban, Dániában és Szlovéniában is. A legtetemesebb gázáremelkedés Portugáliában volt tapasztalható, ahol 11,4 százalékkal lett drágább a földgáz.

Az Eurostat felhívja a figyelmet, hogy az unióban 2008 óta 30 százalékkal emelkedett az elektromos áram ára, a földgáz pedig 35 százalékkal lett drágább.

Az Eurostat az energiáért fizetendő összeg adótartalmát is ismerteti. Ebből az derül ki, hogy abban a két országban, ahol a legdrágább az áram, a fizetendő összeg több mint fele adó és egyéb állami teher. A földgáz esetében ugyanez Dániáról és Romániáról mondható el. Magyarországon mind az elektromos áram, mind a földgáz háztartási árának adótartalma alacsonyabb, mint az uniós átlag, egyaránt 21 százalék.