"Amennyiben az Európai Unió államait közösen nézzük, azt mondhatjuk, hogy nem csináljuk olyan rosszul, nincs olyan sok problémánk, pláne, ha az Egyesült Államokkal vagy Japánnal hasonlítjuk össze, ahol nagyon magas az adósság mértéke" - mondta Tomas Sedlacek.

"Akkor azonban elég drámai helyzetet látunk, ha ezt a közösséget 28 különböző pénzügyi területnek vesszük, és azt látjuk, hogy néhány nemzet nem kezeli elég jól a helyzetet" - tette hozzá a közgazdász professzor.

"Látnunk kell, hogy az elmúlt években a stabilitást feláldoztuk a minél nagyobb gazdasági növekedés érdekében, amivel egy olyan rendszert építettünk - és nem csak Európában, de a nyugati világ más területein is -, amelyben a gazdaság nem tud elég gyorsan növekedni, azonban az összeomlás nagyon gyorsan végbemehet" - figyelmeztetett Tomas Sedlacek.

"Ezt a rendszert biztosan újra kell gondolnunk, és - ahogy kérdezte, a jobb világ felé vezető út - úgy érhető el, hogy a rendszerek inkább a csődhelyzet bekövetkezésének valószínűségét csökkentsék, mint a gyors gazdasági növekedést támogassák" - mondta a közgazdász professzor. "Szerintem ennek elsőbbséget kell élveznie minden esetben" - tette hozzá.

"Most lehet, hogy meglepem, én hiszek a láthatatlan kéz elvében, de nem a közgazdaságtanban alkalmazva ezt az elméletet, hanem a társadalomban" - fejtette ki Tomas Sedlacek.
Mint mondta: "a társdalomnak vannak önszabályozó mechanizmusai."

"Ha mondjuk egy generáció túlságosan együttműködő, megjelenik a hippimozgalom" - ismertette a közgazdász. Hozzátette: "vagyis amikor a társadalom egy része hanyatlásnak indul, becsődöl vagy összeomlik, a közösség egy másik része segít neki."

"2008-ban például a közgazdászoknak a politikusok nyújtottak segítséget" - fogalmazott Tomas Sedlacek. "Amennyiben nem kapták volna meg a pénzügyi intézmények ezt a politikai támogatást, a gazdaságok valószínűleg sorban omlottak volna össze" - fogalmazott a közgazdász.

Mint mondta: "van, amikor a művészek segítenek a politikusoknak, ez történt 89-ben nálunk, a művészek egyszerűen fellázadtak a kommunista rezsim ellen."

Vagyis néha a politikusok, máskor a művészek vagy éppen a közgazdászok igazítják helyére a félrecsúszott dolgokat" - foglalta össze Tomas Sedlacek. "Azt azonban hibás gondolkodásnak tartom, hogy ezt az egész önszabályozó rendszert sokan kizárólag a piacok vonatkozásában értelmezik" - magyarázta a professzor.

"Miért nem beszélünk láthatatlan kézről a társadalomban?! - és most jutottunk el az Ön kérdésére adandó válaszhoz" - fogalmazott Tomas Sedlacek. Hozzátette: "nem bölcs dolog csak és kizárólag a közgazdászokra bízni olyan kérdések eldöntését, amely az egész társadalmat érintik."

"És hadd fogalmazzak nyíltabban, nem hiszem, hogy valaki jó közgazdász lehet, ha csak és kizárólag a közgazdasággal foglalkozik" - jelezte a professzor. "De tovább megyek, az a művész sem lehet igazán jó, aki csak művészként tevékenykedik, ahogy egy író sem, aki csak és kizárólag az írással foglalkozik" - tette hozzá.

"Itt az ideje, hogy a társadalmat egységként kezeljük, valahogy úgy, ahogy tették a reneszánszban, induljunk el a szakosodás felé, amit megkezdtünk, ám azzal már nem foglalkozunk, hogy ezeket a részterületeket egy teljes egésszé hozzuk újra össze" - fogalmazott Tomas Sedlacek. Hozzátette: "úgy gondolom, hogy ez a probléma a darabokra töredezett társadalmunkban, vagyis, hogy előszeretettel szemléljük a dolgokat csak egyetlen szemszögből."

"Tudja, nagyon sok ember úgy gondolja, hogy a gazdaság depressziós állapotban van, ez a kifejezés egy orvosi szakszó" - jelezte a közgazdász professzor. "Na most ha ezzel élünk, akkor adjunk pontos diagnózist a beteg állapotáról, hiszen ez a megfelelő kezeléshez elengedhetetlen" - tette hozzá Tomas Sedlacek. Mint mondta: "így jutottam én el a mániás depresszió megállapításához."

"A problémák inkább a mániával, mint a depresszióval vannak" - fogalmazott a professzor. "A helyzet egy alkoholista állapotához hasonlítható, ahol a fő gondot látszólag a másnaposság jelenti" - mondta Tomas Sedlacek. Mint mondta: "azonban ha egy alkoholistát kezelni akarunk, nem elegendő, ha a gyógymód elsősorban a másnaposságra koncentrál."

"Hiszen még, ha a legjobb ellenszert is találnánk meg a rosszullétre, akkor sem gyógyítanánk meg a beteget" - fogalmazott a közgazdász professzor. "A mi gondunk a mánia, még akkor is, ha a mánia illetve a depresszió is egyaránt sok veszélyt hordoz, a test képes az összeomlásra, öngyilkosságra" - tette hozzá Tomas Sedlacek.

"Nézzük Görögország esetét, ahol depresszióról beszélnek, és azt írták a lapok, hogy ha a görögök többet dolgoznának, növekedne az adófizetési morál, és így tovább, akkor nem lennének gondban" - mondta a professzor. Hozzátette: "én ezzel természetesen nem értek egyet."

"Vagy vegyük Írországot, ahol a helyzet éppen ellenkező úton alakult ki, a mánia tehető felelőssé a problémákért" - jelezte Tomas Sedlacek. "Nem lenne igazunk, ha azt mondanánk, hogy abban az esetben, ha a pénzügyi szektorban dolgozók hatékonyabban dolgoztak volna és elég időt szántak volna a helyzet értékelésére, akkor elkerülhették volna a gazdasági válságot?!" - tette fel a kérdést a professzor. Mint mondta: "ha nem követték volna mindenben a megszokott és beváltnak tűnő modelleket, más lett volna a helyet."

"Az volt a gond, hogy túlságosan hittünk a pénzügyi rendszereink működésében, az előrejelzésekben, a közgazdaságtani elméletekben, sok más mellett ezek voltak, amik az összeomláshoz vezettek" - összegezte Tomas Sedlacek. "A mostani gazdasági válság előtt hogy ütött be a baj Amerikában: magas volt a GDP növekedése, alacsony volt a munkanélküliség, nagy volt a hatékonyság és a termelékenység, mondjuk a Szilícium-völgy tele volt zseniális ötletekkel, vagyis a makroökonómia egén 2007-ben egyetlen felhő sem volt, ragyogóan sütött a nap, csodálatos volt minden, szinte semmi figyelmeztető jel nem látszott" - emlékeztetett Tomas Sedlacek.

Hozzátette: "és pontosan ez a pillanat volt az, amikor a gazdaság teljes gázzal megindult az összeomlás felé, pontosan akkor, amikor a gazdaság dübörgött." Mint mondta: "tehát nem mondhatjuk, hogy a depresszió, vagyis a recesszió okozta, amikor a GDP növekedése lassul, a munkanélküliség nő, a folyamat hatására bankok mennek csődbe és így tovább, ettől pedig az egész ország gazdasága megroppan." "Nem, nem így volt, hanem pont ellenkezőleg! - jelentette kis Tomas Sedlacek.

Mint mondta: "a közgazdászok feladata a nagy kilengések enyhítése kellene, hogy legyen." "Azok amplitúdójának csökkentése" - mondta. "Vagyis akár a gazdasági növekedés lassítása, ha az túlfűtötté kezd válni, ahelyett, hogy folyamatosan a GDP-növekedést hajszolnák" - mondta a közgazdász professzor. "Amikor a gazdaság a mániás időszakba ér, szólniuk kellene, hogy figyelem, lassítani kell, mert ebből gond lesz" - fogalmazott Tomas Sedlacek.

"Igyekszem az elméleteket, mítoszokat filmekhez, történetekhez kötni" - mondta a professzor. "A Gyűrűk urát például arra használom, hogy bemutassam a kísértést: a gyűrű ugye olyan erős, hogy a bölcs emberek nem merik megérinteni, például Gandolf, Galadriel, vagy Aragorn, de még Gimli sem nyúl sosem a gyűrűhöz" - ismertette Tomas Sedlacek. "Hogy miért, mert annyira nagy az ereje, hogy félnek, ha megismernék azt, előbújna belőlük a gonosz, hiszen azt éreznék, hogy mindenre képesek lettek" - tette hozzá. Mint mondta: "ilyen a fiskális politika."

"Pár generációval ezelőtt elbújtattuk a monetáris politikai eszközök gyűrűit, politikusok, kedvük szerint ma nem adnak utasítást pénznyomtatásra, de a fiskális politikát teljesen uralmuk alatt tartják" - fogalmazott a professzor. "Annyi adósságot nyomtatnak, amennyit csak akarnak, nincs komoly szabályozás" - tette hozzá. "Ez hatalmas kísértés a politikusok kezében, csábítja őket a hiánynövelés felé, mert úgy érzik, hogy ezzel fel tudják gyorsítani a gazdaságot anélkül, hogy ennek ára lenne" - mondta Tomas Sedlacek. Hozzátette: "de ami igazából történik, hogy megveszik ezt a szabadságot, tempót, fogyasztást, utakat, meg hasonló remek dolgokat, azonban hosszabb távon ez gazdasági összeomláshoz vezet."

"Ez olyan tehát, mint Gollam este, ha túl sokat vagy túlságosan hosszan használod a gyűrűt, a hiányt, a hitelt, a szolgája leszel" - fogalmazott a professzor. "Az elején azt érzi az ember, hogy ellenőrzi a folyamatokat, a hiányt, ő a mester, pillanatok alatt viszont ez átveszi az irányítást, és rabszolgává tesz" - mondta Tomas Sedlacek. "És egy utolsó érdekesség, az Új Testamentumban görög hitel szó egyet jelent a bűnnel" - tette hozzá a közgazdász professzor.

"Vagyis úgy imádkoznak, hogy szabadíts meg a hiteleinktől, mi pedig megbocsátunk a hitelezőnknek" - fogalmazott Tomas Sedlacek. "ÉS tudjuk a teológiából, hogy az adósság majdnem olyan, mint a bűn, azt hiszed, Te irányítod, míg végül a bűneid ragszolgája leszel, vagy másként fordítva, az adósságod rabszolgájává válsz" - jelentette ki a professzor.

"Nem feladatom az önök politikai rendszerének értékelése, de az tény, hogy Magyarországról köztudott: a közszférában foglalkoztatottak száma jelentős volt, magas volt a túlfoglalkoztatottság" - fogalmazott Tomas Sedlacek. Hozzátette: "ami nagyon sok pénzbe került." "Vagyis csökkenteni kellett a létszámot" - mondta a professzor.

"Magyarország egy érdekes példa arra a régióban, hogy a nemzeti fizetőeszköz leértékelődése megtörtént, de ez nem jelentett segítséget" - tette hozzá Tomas Sedlacek. Mint mondta: "tudjuk, a leértékelődésnek vannak előnyei, de nem adják ingyen."