A Magyarország és Európa egy változó világban című, angol nyelvű előadásában a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai növekedés húzóereje a Magyarországot is magában foglaló, 80 milliós lakosságú, ígéretes évtized előtt álló Közép-Európa lesz, amely már túl van a válságon, versenyképes, "visszatért a térképre". Így a régió jó lehetőségeket kínál a befektetőknek, és logisztikailag vélhetően a legjobb pont az európai uniós piacok eléréséhez - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki ismertette a magyar gazdaság eredményeit is, kiemelve a megindult gazdasági növekedést.

A mintegy száz vendég - köztük egyetemi hallgatók, kutatók és diplomaták - előtt tartott beszédében megerősítette azt az álláspontját, amely szerint a jelenlegi válság után a nyugati világ nem élhet úgy, ahogyan eddig tette, Európának is változtatnia kell, vissza kell térnie a munka és a keresztény kultúra hagyományaihoz.

Az előadás után a hallgatóság soraiból többen is kérdezték a kormányfőt, az egyetem egyik magyar diákja például Magyarország eurócsatlakozásának dátumáról faggatta őt.

Erre válaszul a miniszterelnök kifejtette: 2002 és 2008 között Magyarországnak történelmi esélye volt, hogy belépjen az eurózónába, de az akkori kormányok nem tudtak élni ezzel.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben nem tudott volna innovatív, "unortodox" lépéseket tenni, ha Magyarország tagja lett volna az eurózónának.

Orbán Viktor felelevenítette az övezet déli tagállamainak esetét, miszerint azok túl korán csatlakoztak a közös pénzt használó országokhoz.

Álláspontja szerint ugyanis addig nem szabad csatlakoznia egy uniós tagállamnak az eurózónához, amíg nem éri el az övezet központi országai egy főre eső GDP-jének legalább a 90 százalékát. Ellenkező esetben el fogja veszíteni a gazdasági lehetőségeit a válságból való kilábaláshoz - mutatott rá.

Felidézte, a lengyel kabinet a közelmúltban úgy nyilatkozott, kevés az esélye annak, hogy a következő egy évtizedben csatlakozzanak az eurózónához. "Amikor mi a csatlakozásról gondolkodunk, nem a következő évről beszélünk, hanem a következő évtizedről vagy két évtizedről vagy három évtizedről" - mondta, hozzátéve, hogy van még egy feltétele a közös pénz bevezetésének, jelesül, hogy az euró kitartson addig. Utóbbihoz az eurózóna tagállamainak el kell mélyíteniük együttműködésüket, biztosítaniuk kell az eurózónán kívüli országoknak a gazdaságpolitikai szabadságot, szabadkereskedelmi egyezményeket kell kötni és Oroszországgal is együtt kell működni - sorolta.

Egy másik, magyarul tanuló japán diák a két ország közötti oktatási kapcsolatokról kérdezte - magyar nyelven - a miniszterelnököt, aki válaszában jó döntésnek nevezte a magyarnyelv-tanulást, majd emlékeztetett, hogy a magyar fél - a tokiói program során - ösztöndíjprogramot köt Japánnal.

Érkezésekor az egyetem aulájában több tucat, magyar zászlót lengető hallgató köszöntötte a miniszterelnököt, akinek az intézmény vezetése egy fotókiállításon keresztül bemutatta a - számos közép-európai felsőoktatási intézménnyel partneri viszonyt ápoló - Dzsószai Egyetem magyar kapcsolatait, ezt követen pedig díszdoktori címet adományoztak Orbán Viktornak a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségéért.

Az előadás után az egyetem vezetése bejelentette a Közép-európai Tanulmányok Intézetének megalapítását, amelynek tiszteletbeli elnöke Szerdahelyi István tokiói magyar nagykövet lett. A magyar kormányfő pedig közölte, hogy az intézetbe Magyarország két professzort delegál.

Orbán Viktor a nap folyamán megnyitja majd a Tokiói Magyar Kulturális és Turisztikai Információs Központot - amelynek kialakítására és működtetésére a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint idén 3,5 millió forintot biztosítanak -, üzleti fórumon vesz részt, valamint megbeszélést folytat a Miniszterelnöki Hivatalban japán kollégájával, Abe Sindzóval.