A vezérigazgató-helyettes a gyorsjelentést követő tájékoztatón kiemelte: az MNB növekedési hitelprogramja révén a vállalati hitelezés lendületet kapott, az OTP-csoport a program eddigi első ütemében 91 milliárd forint keretösszegű hitelszerződést kötött. Ennek tudható be, hogy a bankcsoport magyarországi vállalati hitelállománya 5 százalékkal nőtt, miközben a hitelintézeti szektor csak 2 százalékkal növelte vállalati hitelállományát - fűzte hozzá.

Bencsik László rámutatott: főleg egyedi tételek hatására volt a bankcsoport konszolidált eredménye csupán 10,9 milliárd forint az idei harmadik negyedévben, a legjelentősebb egyszeri tétel az ukrán leánybank esetében elkönyvelt 37,2 milliárd forintnyi goodwill leírás volt, ami a bankcsoport nyereségére 30,8 milliárd forint összegben hatott negatívan.

Elmondta, hogy az ukrajnai OTP-vel elégedettek ugyan, de az ukrán gazdasággal, az egész Ukrajnával összefüggő aggodalmak miatt nőtt egy esetleges negatív szcenárió lehetősége az országban, ez áll a goodwill leírás hátterében.

Kiemelte: az OTP-csoport portfóliója javult a harmadik negyedévben, a 90 napon túl késedelembe jutott hitelek aránya 20,8 százalékról 20,6 százalékra mérséklődött csoportszinten, a konszolidált céltartalékkal való fedezettség történelmi csúcsra, 80,6 százalékra növekedett a bankcsoportban.

A nem teljesítő hitelállomány csökkenése részben annak volt köszönhető, hogy az OTP nem teljesítő hiteleket nyereséggel értékesített a harmadik negyedév során.

Ismertette: az OTP Bank lakossági betétállománya a hazai piacon a harmadik negyedév során árfolyamszűrten 4 százalékkal csökkent, mivel az alapkamat-csökkentések hatására a kisbefektetők egyre inkább más megtakarítási formákat részesítenek előnyben. Az OTP részesedése a hazai lakossági megtakarításokban az idén a harmadik negyedév végén 28 százalékot ért el, hasonlóan az idei előző negyedévekhez, azaz a bank stabil hányaddal rendelkezik a magyarországi megtakarításokból - fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva Bencsik László elmondta: a társasági adón kívül 2013-ban mintegy 360-370 milliárd forint különböző plusz adóterhet fizet be a büdzsébe a hazai bankszféra, tavaly ez mintegy 140-150 milliárd forintot tett ki. Ezen extra terheknek egy korábbi megállapodás szerint az idén meg kellett volna feleződniük, ehhez képest több mint duplájára emelkedett az összegük.

Megjegyezte: ha valaki további terheket akar róni a bankszektorra, az jó, ha megfontolja ezeket a számokat, annál is inkább, mert tavaly mintegy 200 milliárd forint vesztesége volt a szektornak.

A plusz terhek 2014-ben sem csökkennek, hiszen a tranzakciós adóval kapcsolatban mintegy 170 milliárd forintot várnak a büdzsébe, és az ingyenes készpénzfelvétel is súlyos terhet jelent majd a bankok jövedelmezőségét tekintve - emelte ki Bencsik László.