"Figyelmesen követem majd a helyzetet annak biztosítására, hogy a piac továbbra is alkalmazkodni tudjon vásárolt iráni olaj és olajtermékek csökkenéséhez" - írta az amerikai elnök.

Obama állásfoglalása nem volt váratlan. Számítani lehetett ugyanis arra, hogy Washington fokozni fogja a szankciós nyomást a napi 2,2 millió hordó olajat exportáló Iránra annak érdekében, hogy hagyjon fel nukleáris programjával, amely a Nyugat szerint katonai célokat szolgál.

A kormányzati olajtartalékok említése miatt tovább erősödtek a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy a legjelentősebb fogyasztók az idén hozzá fognak nyúlni a készleteikhez. A helyzetet bonyolítja, hogy a dél-szudáni, a szíriai, a jemeni, a nigériai és az északi-tengeri szállítások elakadásával kevesebb olaj jut el a világpiacra.

Az Egyesült Államokban az idén 20 százalékkal megemelkedett benzinár az elnökválasztási kampány egyik fontos témájává lépett elő. Obama nem engedheti meg magának, hogy elnéző legyen Iránnal szemben - a republikánus többségű képviselőház a közelmúltban újabb büntetőintézkedéseket szavazott meg -, ugyanakkor nem kockáztathatja sem az amerikai árrobbanást, sem az olajpiac összeomlását.

Vannak kivételek

A decemberben elfogadott szankciójogszabály értelmében Obamának félévente meg kell vizsgálnia, hogy a nem iráni eredetű olaj mennyisége és ára megengedi-e a fogyasztóknak, hogy "jelentősen csökkentsék" vásárlásaikat az Iszlám Köztársaságtól.

A decemberi törvény felhatalmazza Obamát arra, hogy június 28-a után szankciókat léptessen életbe azokkal a külföldi bankokkal szemben, amelyek olajkereskedelmi tranzakciót hajtanak végre az iráni központi bankkal. Az elnök viszont kivételeket alkalmazhat az olyan államokkal szemben, amelyek "jelentősen" csökkentik iráni vásárlásaikat.

Ezt tette nemrégiben 10 EU-tagállam (az unió június 1-jétől léptet életbe embargót Iránnal szemben) és Japán esetében. Washington ugyanakkor fokozza a Kínára, Indiára, Dél-Koreára és csaknem egy tucatnyi egyéb országra gyakorlandó nyomást. Eredetileg Törökország is az utóbbi a körhöz tartozott, de Ankara pénteken bejelentette, hogy csökkenti iráni eredetű olajbehozatalát.

Elemzők szerint, ha háború törne ki Iránnal, akkor a világpiacról nemcsak az Iszlám Köztársaság által kitermelt olaj tűnne el, hanem az a további napi 17 millió hordó is - a világ kitermelésének egyötöde -, amelynek szállítási útvonala a Hormuzi-szoroson halad át. Katonai szakértő viszont kétségbe vonják, hogy Irán tartósan le tudná zárni a szorost.