Az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye rendszeresen elemzi a tagországok gazdasági mutatóit és kilátásait. Ilyenkor, februárban úgynevezett köztes előrejelzést szokott közzétenni, de csak a hét legnagyobb uniós nemzetgazdaságról. Ezúttal, kivételesen, mind a 27 tagország tekintetében elvégezték a köztes elemzést.

A jelentés emlékeztetett arra, hogy a válságból való kilábalás tavaly váratlanul megtört. Ennek hatása áthúzódik 2012 első két félévére is, így csak az esztendő második felében várható szerény gazdasági növekedés. Éves szinten azonban az EU szintjén stagnálás, az euróövezetben pedig enyhe, 0,3 százalékos recesszió lesz. Ez 0,6 százalékponttal rosszabb kilátás az EU tekintetében, és 0,8 százalékponttal rosszabb az euróövezet tekintetében, mint a tavaly november 10-én közzétett előzetes becslés.

A szóródás jelentős az egyes EU-országok között. Kilenc tagállamban várnak idén visszaesést, egyben stagnálást, és tizenhétben növekedést. A legnagyobb arányú - 2 százalék fölötti - növekedésre Lettországban, Litvániában és Lengyelországban számítanak, a legrosszabb adat pedig Görögországban (-4,4 százalék) és Portugáliában (-3,3 százalék) várható.

A magyar gazdaság szempontjából különösen jelentős német gazdaságban idén 0,6 százalékos növekedés lesz az Európai Bizottság szerint. Rosszak viszont a kilátásai Olaszországnak, ahol 1,3 százalékos recessziót jósolnak Brüsszelben. Az euróövezeten kívüli tíz EU-tagország közül egyedül Magyarországon várható idén GDP-csökkenés az uniós végrehajtó testület szerint.

A 2012-es inflációs várakozások valamelyest növekedtek a tavaly őszi előrejelzéshez képest: most EU-szinten 2,3, euróövezeti szinten 2,1 százalékot várnak. Az áremelkedéshez - állapította meg a jelentés - nagyban hozzájárul az energia drágulása és a közvetett adók növekedése.

"Bár a növekedés leállt, látjuk az európai gazdaság stabilizálódásának jeleit. A gazdasági hangulat még mindig nyomott, de a pénzügyi piacokon enyhül a feszültség" - értékelte a folyamatokat Olli Rehn. Szerinte immár sok olyan lépést megtettek, ami lényegbevágó volt a pénzügyi stabilitás megteremtése, a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés megalapozása érdekében. Most - tette hozzá - határozott cselekvéssel el lehet indulni a stabilizációtól a növekedésösztönzés és állásteremtés felé.

Magyarországgal kapcsolatban emlékeztetett a Bizottság arra, hogy tavaly, elsősorban a jó exportteljesítménynek köszönhetően bővült a gazdaság, mégpedig a friss előrejelzés szerint 1,7 százalékkal. A tavalyi év második felében a gazdaság ellenállóbbnak bizonyult a bizonytalanságokkal szemben, mint azt őszi előrejelzésének idején vélte a bizottság - derül ki a jelentésből.

Az infláció idén 5,1 százalékos lesz az előrejelzés szerint Magyarországon és 2,3 százalékos uniós átlagban.

Bizonytalan hatás

Magyarország esetében az ősszel még 0,5 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre a Bizottság.

A végleges tavaszi előrejelzést a testület a tervek szerint májusban teszi közzé, a tavalyi adatok véglegesítését követően.

A most kiadott időszakos elemzésben Magyarországgal kapcsolatban a Bizottság emlékeztetett arra, hogy tavaly, elsősorban a jó exportteljesítménynek köszönhetően bővült a gazdaság, mégpedig a friss előrejelzés szerint 1,7 százalékkal. A belső kereslet tavaly negatív maradt, bár a csökkenés mértéke mérséklődött. A bizonytalanságok, a magas munkanélküliség és a svájci frank árfolyam-emelkedése miatt növekvő eladósodottság következtében a háztartások fogyasztása sem mutatott fellendülést.

A tavalyi év második felében a gazdaság ellenállóbbnak bizonyult a bizonytalanságokkal szemben, mint azt őszi előrejelzésének idején vélte a bizottság - derül ki a jelentésből.

Ennek az idei növekedésre tett hatása azonban még bizonytalan, egyebek között azért, mert valószínűtlen, hogy megismétlődik a tavalyi bővüléshez hozzájáruló agrárteljesítmény-növekedés, amelynek háttere a gyengébb tavalyelőtti teljesítmény volt.

A jelentés emlékeztetett arra, hogy a külső környezet rosszabb, mint az őszi előrejelzés idején várták, mert Magyarország legnagyobb exportpiacai alacsonyabb mértékben bővülnek. Ennek érezhető hatásai vannak a növekedési kilátásokra, mert a magas exportarány miatt a magyar gazdaság nagyon nyitott - tette hozzá a bizottság.

Megemlítette a jelentés azt is, hogy a Malév közelmúltbeli csődje is negatív hatással lehet a szolgáltatások exportjára, illetve importnövekedéssel is járhat ezen a területen, bár a cég bruttó hazai össztermékhez (GDP) adott hozzáadott értéke korlátozott volt.

A Mercedes autógyár a terveknek megfelelően ez év első felében megkezdi a termelést, és ezzel - a tavaly őszi előrejelzésben vártnak megfelelően - segíteni fog abban, hogy Magyarország növekvő piaci részesedéshez jusson.

A prognózis szerint az első negyedévben a belföldi keresletet még érinteni fogja a pénzügyi szigor, amely részben az adócsökkentések miatti bevételkiesés korrigálása érdekében szükséges. Az adócsökkentés hatását tavaly mérsékelte a magánnyugdíjalapok vagyonának áthelyezése az állami pillérbe - tette hozzá a jelentés.

A bizottság arra is kitért, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének teljes hatása - még a kormány és a bankszövetség tavaly aláírt megállapodásának hatását is figyelembe véve - negatív a pénzügyi szektorra, és ez kihat a hitelkínálatra is. A negatív hatást ugyanakkor enyhíti, hogy a költségek viseléséből az állami szektor is kiveszi a részét, a bérkompenzációs rendszer révén pedig a vártnál kisebbek lesznek a cégek terhei.

Az infláció idén 5,1 százalékos lesz Magyarországon és 2,3 százalékos uniós átlagban az előrejelzés szerint. A bizottság ezt jelentős részben a közvetett adók, köztük az áfa emelkedésének tulajdonítja, emellett a feltételezettnél magasabb olajáraknak és az útfenntartási támogatás csökkentésének.

A jelentést bemutató brüsszeli sajtótájékoztatón, egy kérdésre válaszolva Olli Rehn pénzügyi biztos jelezte, hogy a magyar pénzügyi politika uniós elemzése jelenleg is folyik, a testület kapcsolatban van az érintett hatóságokkal.

Ami pedig a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat illeti, köztük a jegybank függetlenségére vonatkozót, azt emelte ki, hogy a magyar válaszok értékelésével a Bizottság teljes testülete foglalkozik, és közös döntés születik majd az eljárás sorsáról. Rehn nem kívánta megelőlegezni a magyar válaszok múlt pénteki beérkezése óta zajló értékelés eredményét.

NGM: újból téved az Európai Bizottság

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem ért egyet az Európai Bizottság februári időközi előrejelzésével. Úgy vélik, az EB által jelzett gazdasági csökkenés helyett az eurózóna átlagát meghaladó ütemben bővülhet a magyar gazdaság az idén.

A tárca csütörtöki közleményében emlékeztet rá: egy évvel ezelőtt a Bizottság 2011-re 1,4 százalékos magyar GDP növekedést prognosztizált. Ezzel szemben a KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a magyar GDP 1,7 százalékkal bővült, vagyis Brüsszel 0,3 százalékpontot tévedett a tavalyi előrejelzésében - áll a közleményben.

Ezek alapján az NGM szerint joggal feltételezhető, hogy a 2012-re adott előrejelzése sem pontos. Nagy valószínűséggel Magyarország nemhogy csökkenést, de az eurózóna átlagát jóval meghaladó növekedést mutat majd fel - fogalmaznak.

Mindezt erősíti az a tény a tárca szerint, hogy a Bizottság megállapítja: 2011-ben a magyar gazdaság ellenállóbbnak bizonyult az őszi várakozásaiknál. Az idei hatások közül meg is említik, hogy a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetően a hitelezés visszaesése mérsékeltebb lehet. Ezenkívül a bérkompenzáció miatt a bérek emelése is a korábban gondoltnál kisebb terhet jelent a vállalkozások számára - írja az NGM.