Az EKB honlapján csütörtökön sajtóközleményt tett közzé, amelyben is leszögezi: a jegybanktörvény 18 hónapon belüli három jelentős módosítása összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével.

Egyebek között arra hívják fel a figyelmet, hogy az MNB döntéshozó testületei összetételének állandó változtatása, a monetáris tanács tagjai, valamint az alelnökök számának - az MNB igényeinek gondos mérlegelése nélküli - esetleges emelése felveti a kérdést, hogy ez felhasználható-e a döntéshozatali folyamat jegybanki függetlenséget csorbító befolyásolására.

Kifogásolják azt is, hogy az MNB és a PSZÁF összevonására lehetőséget adó jogszabálytervezetet nem nyújtották be az EKB-nak konzultációra. A szintén a honlapon közölt véleményben hozzáteszik, hogy ez az EKB-val való konzultációs kötelezettség megszegése.

Úgy vélik: az alaptörvényhez kapcsolódó új törvénytervezetnek a jegybankelnök függetlenségét érintő rendelkezéseivel, nevezetesen olyan új elnök kinevezésével, aki az MNB elnöke fölé rendelt pozíciót töltene be, sérülne az MNB elnökének személyes függetlensége. Ez megszegné a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmányának a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit is. Hiányolják továbbá az összevonás végrehajtásának módját, amely az alkotmányos törvényjavaslatból nem derül ki egyértelműen.

Az EKB Kormányzótanácsa arra kéri a magyar hatóságokat, hogy konzultációs gyakorlatukat hozzák összhangba az európai uniós jogszabályokkal, és tegyenek eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek.

Az MNB törvényjavaslatról az EKB egyebek mellett azt írja: a makroprudenciális felügyeletre vonatkozó szabályok a módosított törvényjavaslatból hiányoztak, de azokat a módosító javaslatok visszaállították. Módosító javaslatot nyújtottak be az MNB nem vezető beosztású alkalmazottai fizetése korlátjának megszüntetésére, nem született azonban módosító javaslat az MNB elnökének, alelnökének és a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazásáról, amelyet korábban ugyancsak kifogásolt az EKB.

Azt is hangsúlyozzák, hogy az EKB-hoz december 21-én úgy nyújtották be a módosított törvényjavaslatot, hogy nem kértek sürgős eljárást, és nem határoztak meg határidőt az EKB
véleményének benyújtására. Ezért az EKB megismétli azt az álláspontját, amely szerint a nemzeti hatóságok rendkívüli sürgősség esetén sem mentesülnek az EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége, illetve az alól, hogy megfelelő időt biztosítsanak az EKB számára álláspontja kialakításához. "Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium kellőképpen megfontolná a fenti észrevételeket, és a jövőben eleget tenne az EKB-val való konzultációs kötelezettségének" - áll a dokumentumban.

Az EKB megismétli a monetáris finanszírozás tilalmára
tett észrevételeit, és hangsúlyozza: a módosított törvényjavaslat 13. szakaszában továbbra is kifejezetten szerepelnie kell annak a feltételnek, hogy az Országos Betétbiztosítási Alapnak történő hitelnyújtás kizárólag az MNB mérlegelésétől függ.