Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

Kárba vész a megtermelt élelmiszer egyharmada

Miközben világszerte egyre szűkösebb és drágább az élelmiszer, a világon megtermelt élelmiszermennyiség mintegy harmada kárba vész - közölte hétfőn a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a Düsseldorfban "Save Food" címmel kezdődő tanácskozás elé időzítve.

Európában és Észak-Amerikában egy ember évente mintegy 115 kilogramm élelmiszert pazarol el, míg a szegényebb régiókban, így Délkelet-Ázsiában, vagy Afrikában ez a mennyiség átlag 11 kilogramm.

A FAO szakértői szerint az élelmiszer fajtájától függően a veszteség 20-75 százalék között van, és összességében meghaladja az évi egymilliárd tonnát. Az Európai Unióban évente 70 millió tonna élelem végzi a szemétben.

A hétfőn és kedden zajló düsseldorfi konferencián a szakértők a globális élelmiszerveszteség problémáiról tanácskoznak. Míg a fejlődő országokban főként az alapanyagok szállítási veszteségei miatt csökken a rendelkezésre álló élelmiszermennyiség, a fejlett országokban a kereskedők és a fogyasztók maguk felelősek az élelmiszerek pazarlásáért.

A fejlett országok pazarlásának okait a szakértők a szavatossági idők betartásának eltúlzásában, illetve a vásárlások nem megfelelő tervezésében látják. Sok élelmiszer kerül a szemétbe azért is, mert kibontás után kinézete, illata, íze nem felel meg a vásárló elvárásainak.
A "Save Food" kongresszus a FAO és a düsseldorfi vásárszervezés közös projektje és a düsseldorfi csomagolási vásár, az Interpack kereteibe illeszkedik.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×