Nem tűnik jó döntésnek, hogy a Magyar Nemzeti Bank jövőre nem folytatja jelzáloglevél-vásárlási programját - mondta Járai Zsigmond az InfoRádió Aréna című műsorában. A jegybank felügyelőbizottságának elnöke kifejtette: ebben a helyzetben, amikor a magyar tulajdonú jelzálogbankok jelentős forráshiánnyal küzdenek, a jegybank mintha a források szűkítése, és nem a gazdaság fellendülése érdekében dolgozna.

A lépés nem tesz jót a hazai jelzáloghitelezésnek - hangsúlyozta Járai Zsigmond, aki szerint amúgy is padlón van a hitelezés, ez pedig rosszat tesz a gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatás növelésének. Mintha leszűkült volna a bankok hitelezési tevékenysége, és a jegybank nem tenne meg mindent ennek javítására - tette hozzá. A felügyelőbizottság elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy ezen a területen jövőre változás lesz, mivel a kormány aktívabb jegybanki szerepet szeretne.

Járai Zsigmond nem az állampapírpiacot, hanem a részvénypiacot félti a magánnyugdíjpénztárak kivonulásától. Az állampapírpiacon nem voltak természetes szereplők a pénztárak, annak a hiánynak a jó részét tömték be, ami azért keletkezett, mert létrejöttek - vélekedett. Hozzátette: a magánnyugdíjpénztárak vagyonkezelői kevés magyar részvényt vásároltak, inkább külföldön helyezték el a forrásokat, ismeretlen francia, ír vállalatok papírjait vették, emiatt kevés pénz került a magyar tőkepiacra, ez hozzájárult ahhoz, hogy a tőkepiac és a gazdaság sem fejlődött megfelelő ütemben.

Járai Zsigmond elképzelhetőnek tartja a 2-2,5 százalékos gazdaságnövekedést jövőre, és ezt pozitív forgatókönyvnek nevezte, mivel ez a legtöbb, amit ebben a környezetben el lehet érni. A kockázatok közé sorolta, hogy kapunk-e annyi türelmet, amíg jelentkeznek az eredmények.

A belföldi termelés és a foglalkoztatásnövelésből vezényelt gazdaságnövekedés területén állunk rosszul, erre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, de ehhez pénzre van szükség - emelte ki a jegybank felügyelőbizottságának elnöke. Hozzátette: a forrásokat csak más területről lehet elvonni, például a szociális ellátástól vagy a bürokrácia csökkentése révén, ám ezek is inkább többletforrást követelnek.

A hazai kis- és közepes vállalkozásokat a diplomácia, a szabályozás és a forrásátirányítás segítségével lehet dinamizálni - vélekedett Járai Zsigmond. Ez a szektor annyira padlón van, hogy szinte újjá kellene építeni, és azt kellene elérni, hogy több megrendelést adjanak a multinacionális cégek a hazai kkv-knak.

Szinte tragikus lehetőségeik vannak a kis- és közepes vállalkozásoknak - emelte ki Járai Zsigmond, aki szerint ezért is baj, hogy a bankrendszer összeszűkült, és nincs forrás ennek a szektornak a finanszírozására. Hozzátette: ezen a területen lehetne aktívabb az MNB, valamint a kormányzat is.

A jegybank felügyelőbizottságának elnöke szerint jelenleg nem érdemes nagyon igyekezni bekerülni az eurózónába, de nem is vagyunk az ehhez szükséges állapotban. Az elsődleges feladat a gazdaság stabilizálása és a növekedés beindítása, aztán kiderül, hogy életképes marad-e az eurózóna - tette hozzá.

A teljes interjút ide kattintva hallgathatja meg.