Infostart.hu
eur:
363.89
usd:
325.51
bux:
144780.06
2026. november 10. kedd Réka

Felhagy az MNB a jelzáloglevél-vásárlásokkal

Az elsődleges piaci kibocsátások alacsony mennyisége miatt jelentős előrelépést nem sikerült elérni a hazai bankok hosszú futamidejű forint forrásbevonása területén, ugyanakkor az MNB jelzáloglevél-vásárlási programja hozzá tudott járulni a forint jelzáloglevelek hozamfelárának csökkenéséhez. Az MNB 2011-ben nem folytatja a vásárlásokat, de kedvező feltételek esetén a jövőben is nyitott lesz hasonló programok indítására - közölte ma a jegybank.

"A Monetáris Tanács döntése alapján az MNB 2010. február 8-án 2010. év végéig tartó jelzáloglevél-vásárlási programot hirdetett, összesen legfeljebb 100 milliárd forint értékben. A jegybank célja a forint jelzáloglevelek likviditási hozamfelárának tartós csökkentése volt, a hosszú futamidejű forint finanszírozás feltételeinek javítása érdekében. Az MNB vásárlásainak nagyobb részét ezért az elsődleges piacon tervezte végrehajtani úgy, hogy a likviditási felárak érdemi csökkenését lehetővé tevő nagy, folyamatos másodpiaci árjegyzéssel rendelkező jelzáloglevél-sorozatok kibocsátását ösztönzi.

A program gerincét jelentő, a jelzáloglevél-kibocsátó hazai jelzálogbankok kezdeményezésével zajló elsődleges piaci vásárlások azonban jelentősen elmaradtak a várakozásoktól, így az erre szánt keret döntő része kihasználatlan maradt. Mindössze egy hazai jelzálogbank kezdeményezte az MNB részvételét egy új, több részletben kibocsátott sorozatának jegyzésében. Ennek keretében az MNB hat elsődleges piaci aukción összesen valamivel több, mint 7 milliárd forint értékben vásárolt ebből a sorozatból, ami a bankcsoporton kívüli befektetők által jegyzett összeg 20 százalékát teszi ki.

A rendelkezésre álló keretösszeg kisebb részéből az MNB korábban kibocsátott jelzálogleveleket tervezett vásárolni, elsősorban az új, nagyobb likviditású sorozatok iránti piaci keresletet támogatása érdekében. A másodpiaci vásárlások az MNB terveinek megfelelően haladtak az év folyamán, a jegybank az eddigi tíz másodpiaci tenderen összesen csaknem 30 milliárd forintnyi jelzáloglevelet vásárolt. Az MNB elsődleges- és másodpiaci vásárlásainak részletes adatai az alábbi oldalon találhatók:

Az MNB jelzáloglevél-vásárlási programja részleges eredményt hozott. A másodpiacon a forint jelzáloglevelek állampapír-hozamokhoz viszonyított 2009-es 150-200 bázispontos átlagos hozamfelára 2010 végére 80-150 bázispontra csökkent, miközben a forgalom az MNB vásárlásait figyelmen kívül hagyva is több mint 50 százalékkal emelkedett. Az elsődleges piaci kibocsátások alacsony mennyisége miatt azonban jelentős előrelépést nem sikerült elérni a hazai bankok hosszú futamidejű forint forrásbevonása területén. A jelzálogbankok várakozástól elmaradó jelzáloglevél-kibocsátása részben a forint jelzáloghitelezés alacsony 2010-es növekedésével magyarázható, részben pedig azzal, hogy az alacsony növekedésű hitelezéshez szükséges forint forrást a bankok jellemzően a jelzálogleveleknél rövidebb futamidejű forrásokból szerezték meg.

Jelenlegi információink alapján - többek között a kilakoltatási moratórium fenntartása és a magánnyugdíj-pénztári rendszert érintő változtatások miatt - e körülményekben 2011 során sem várható jelentős változás, ezért az MNB jövőre nem folytatja jelzáloglevél-vásárlási programját. Az MNB 2010. december 8-án tartja utolsó másodpiaci jelzáloglevél-vásárlási tenderét, míg a program feltételeinek megfelelő jelzáloglevél-kibocsátások legfeljebb 20 százalékának MNB által történő lejegyzését 2010. december 31-ig kezdeményezhetik a hazai jelzálogbankok. A program keretében kibocsátásra került jelzáloglevél-sorozathoz kapcsolódó kölcsönzési lehetőséget 2011. március 16-ig biztosítja az MNB.

Az MNB továbbra is figyelemmel kíséri a forint jelzáloghitelezés és a hazai jelzáloglevél-piac fejlődését, valamint továbbra is fontosnak tartja a hosszú távú megtakarítások és a hazai hitelintézetek hosszú forintforrás-bevonásának támogatását. Amennyiben a forint alapú hitelezés növekedésnek indul, és a bankok motiváltak lesznek abban, hogy ez a növekedés mérlegük lejárati összhangjának javulása mellett valósuljon meg, az MNB megfontolja egy új jelzáloglevél-vásárlási program felállításának lehetőségét."

Címlapról ajánljuk
Ki veszi át az euró irányítását?
Két ember, két kamatpálya

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?

Sajtóértesülés: Moszkva és Kijev is engedékenyebbnek bizonyult a legújabb tárgyaláson

A kiszivárgott információk alapján az orosz és az ukrán fél is engedhet a korábban megszabott feltételeiből a háború lezárása érdekében.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×