Magyarországgal foglalkozott a CNBC is. A neves amerikai gazdasági hírcsatorna élő műsorában a "magyar gazdasági szabadságharc" témájával kapcsolatban szólaltatott meg egy londoni elemzőt a stúdióban - írta a Portfolio.hu.

Alapvető félreértés tapasztalható a piaci szereplők körében a legutóbbi magyarországi fejlemények kapcsán - vélekedett Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője, aki szerint alapvetően minden a kormány nemzetközi szervezetekkel és megszorításokkal kapcsolatos attitűdjével magyarázható.

A kormány nem lát semmi okot arra, hogy tovább lépjen a fiskális konszolidáció terén, és ezt addig meg is teheti, amíg nem történik semmilyen jelentősebb negatív reakció a magyar piacokon. Jelenleg ugyanis kedvező a nemzetközi befektetői hangulat - jelentette ki a CNBC műsorában a bank londoni elemzője, utalva a forint elmúlt hetekben mutatott kiváló teljesítményére, és az állampapír-aukciók eredményére.

Pozitív elemzői várakozások

Montalto ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ország addig lehet nyugodt, amíg a piac finanszírozza az állam adósságát. Ám úgy gondolom, hogy számos kockázati tényező érkezhet a közeljövőben - tette hozzá a piaci szakértő, aki szerint a problémák forrásai a következők lehetnek: az EU-IMF keményebb retorikát fog alkalmazni Magyarországgal szemben; októberben esedékes a magyarországi önkormányzati választás; a jegybank és a kormány közötti feszültség alakulása; Magyarország több ponton sérti az uniós jogszabályokat.

Montalto szerint az elemzők jelenleg igen pozitívan vélekednek a magyar növekedési kilátásokról, egyesek - megjegyzése szerint - 3 százalékos növekedést prognosztizáltak a következő két évre. A londoni közgazdász ezzel kapcsolatban a bankadó negatív hatására hívta fel a figyelmet. A banki különadó ugyanis visszaveti a GDP-növekedést, ami így hatással van az adósság dinamikájára is - vélekedett a szakértő.

A pénzügyi függetlenség felé

Az EU-IMF távozását követően a miniszterelnök közölte, hogy október után Magyarországnak már nincs dolga a Valutaalappal és nincs szükségünk újabb megállapodásra - emlékeztet a Portfolio.hu. A kormányzat illetékesei ezt követően az IMF-fel történő szakítás kapcsán azt hangsúlyozták, hogy Magyarország elindult a pénzügyi függetlenség felé. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a héten pedig úgy fogalmazott, hogy a kormány továbbra is kitart a pénzügyi függetlenség és a gazdasági önrendelkezés visszaszerzése mellett.

A fenti kijelentések fényében egyes külföldi sajtóorgánumok Magyarország új szabadságharcáról beszéltek. A Times cikkírója például úgy fogalmazott, hogy éljen Magyarország, amiért szembe szállt a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval.

A sikeres kötvénykibocsátások állnak a háttérben

Magyarország sikeres kötvénykibocsátásai magyarázzák a kormány részéről az IMF-segítség elutasítását, fedi fel egy korábban nem közölt dokumentum - írta a The Wall Street Journal (WSJ) elemzésében.

A júliusi elutasítás az Orbán-kormány részéről meglepte a piacokat, de érthetőbbé válik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egy új államkötvény-kibocsátási tervének fényében - írta a lapot idézve az MTI. Az ötoldalas prezentáció összegeket, menetrendet és hiteleszközöket jelöl meg egy olyan finanszírozási program számára, amely az illetékesek reményei szerint továbbra is megnyeri a befektetők bizalmát.

Az ÁKK terve azt tükrözi: az Orbán-kormány bízik abban, hogy az ország adósságfinanszírozása biztosított erre az évre. A terv szerint a kormány 2010-re megcélozza az IMF és az EU közös 3,8 százalékos államháztartási hiánycélját. A jövő évi finanszírozás nem világos, mivel Magyarország nem kötelezte el magát hiánycél mellett a jövő évre, amikor esedékes lesz az IMF-EU hitelek visszafizetésének megkezdése - vélekedik a WSJ.

A lap elemzése szerint az idén Magyarországon növekedés érezhető az államkötvények keresletében, ami lehetőséget ad a rövid - legfeljebb egyéves - lejáratú kincstárjegyek kibocsátásnak visszafogására, ezek ugyanis rövidebb távú finanszírozást magasabb költséggel tesznek lehetővé.

Az idei első félévben Magyarország nettó kötvénykibocsátása elérte a 340 milliárd forintot (1,6 milliárd dollár). Ez kétszer annyi, mint amit az előző kormány 2010 egészére tervezett. Augusztusban és októberben nagy mennyiségű forintalapú kötvény jár le, így az Államadósság Kezelő Központ felülvizsgálja az egész évi tervcélt, amely 298 milliárd forint nettó kötvénykibocsátásról szól.

A lap szerint ugyanakkor egy másik tényező, amely arra ösztönözte Orbán Viktort, hogy hátat fordítson Magyarország nemzetközi hitelezőinek, az volt, hogy a hitelezők a jövő évre ragaszkodtak a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányhoz.