Ha sikerülne zavartalanul pénzhez juttatni és konszolidálni Görögországot, az azt jelentené, hogy az eurózóna már nincs bajban. Ezzel azonban még nem oldódott meg minden gond, hiszen a rendszer felépítésével is problémák vannak - mondta az InfoRádiónak az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója.

A közös pénz szabályrendszerét eredetileg úgy alkották meg, hogy abban minden monetáris elem közös szintre emelkedik az Európai Központi Bank irányításával. A gazdasági válság azonban felrúgta a stabilitási és növekedési paktumot, most húsz országgal szemben folyik eljárás a túl magas deficit miatt. A rendszer nem működik: azok az országok, amelyek horrorisztikus méretű hiányt halmoztak fel, és nem növekszik a gazdaságuk, külső finanszírozásra szorulnak, ám ez ugyancsak akadozik, ami az egész eurózóna számára rizikót jelent fiskális kérdésekkel pedig továbbra is nemzeti keretek között foglalkoznak - magyarázta Rácz Margit.

A szakértő szerint "fantazmagória" az a feltételezés, hogy az erős gazdaságú tagállamok kilépnek majd az övezetből. Csak néhány olyan állam van - így Németország, Hollandia vagy Finnország -, amelyben él a stabilitási kultúra, ám ezek nem lennének képesek olyan pénzt létrehozni, amely a világpénz funkciót töltené be.

Az Európai Unió üzenete az, hogy ha tagjai teljesítik a feltételeket, létrehozható egy olyan zóna, amelyben a közös valutát használják. Márpedig ez olyan üzenet, amely az euró számára előrevetíti azt, hogy nemcsak tartalékvalutaként működhet, hanem folyamatosan növekszik a dollár világpénz funkciója mellé.

Ha bekövetkezne az európai pénzt használó országok drasztikus újrasorolása, akkor az unió többé nem működtethet világpénz reményű pénzt - vélekedett Rácz Margit.