Szerdán nyújthatók be azok a törvényjavaslatok és -módosítások, amelyek a jövő héten az Országgyűlés elé kerülnek. Meg is jelentek az első irományok a parlamenti honlapon. Ezek között szerepel egy Alaptörvény-módosítás is. Ezt két képviselő, Melléthei-Barna Márton és – az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető – Hantosi István jegyzi.

Az indítvány nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.

Magyar Péter a kampány alatt többször is megígért egy ilyen szabályozást, és azt is, hogy ez olyan lenne, hogy Orbán Viktorra is vonatkozna.

A jelenleg hatályos jogszabály szerint a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Ezt kiegészítik ezzel a bekezdéssel:

„Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”. Később pedig az is szerepel a javaslatban, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik,

„ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte”.

Az előterjesztés indoklása szerint a jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök csak meghatározott ideig tölthesse be közjogi funkcióját.

A módosítás további célja annak egyértelművé tétele, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona továbbra is a nemzeti vagyon körébe tartozik, ezért annak kezeléséért és sorsáért az állam közvetlen felelősséggel tartozik – olvasható a törvényjavaslat indoklásában.

Szuverenitásvédelmi Hivatal

A módosítás elfogadásával törölnék az alkotmányból azt a bekezdését, amely szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége, és az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik. Ez a rendelkezés alapozta meg 2023-ban a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását. Az Alaptörvény-módosítás elfogadása után tehát már csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló 2023-as törvényt kell majd megszüntetni.

Kekvák

Szerepel a módosítástervezetben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva) vonatkozó szabályozás megváltoztatása is. Az Alaptörvényben 2020 óta az szerepel, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Ez az a törvény, amellyel alapítványi kézbe adták át több egyetem és állami intézmény fenntartását.

A tiszás módosítási javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon, az alapítványok alapítói jogait a kormány gyakorolja, és a kormány meg is szüntetheti. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam” – szól a vonatkozó rész.

Melléthei-Barna Márton és Hantosi István felidézte, hogy a kekvákat mint magánjogi szereplőket az előző kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – hozta létre, és juttatott részükre jelentős mértékű közvagyont, úgy, hogy az alapítói jogok gyakorlását átruházta az alapítványok kuratóriumaira. Ezzel megszűnt a demokratikus kontroll a kekvák felett a közvagyon felhasználását illetően. Mindez a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt – indokolták a képviselők a változtatást.