A szakember szerint belátható időn belül muszáj lesz például az IMF-nek vagy az ENSZ-nek akkora teret adni ezen országok kormányainak, mint amekkora súlyuk van a világgazdaságban, hiszen a mostani, egypólusú világrendben mind a gazdasági, mind a biztonságpolitikai döntések meghozatalában háttérbe szorulnak ezek az országok.

Jelenleg például Belgiumnak és Hollandiának együttesen nagyobb súlya van a Nemzetközi Valutaalapban, mint Kínának, ami indokolatlan. Az állapot ugyanis a negyvenes évek erőviszonyait tükrözi, amelyek sokat változtak az elmúlt évtizedekben.

India, Kína, Oroszország és Brazília jövőbeli súlya attól is függ, mennyire képet ez a négy ország együttesen fellépni - hangsúlyozta Csaba László. Az államok ugyanis jelentősen különböznek egymástól - például érdekeikben, biztonságpolitika tekintetében, nyersanyag-ellátottságban, az emberi jogok kérdésében vagy a ki- és bevándorlás politikája terén -, talán jobban eltérnek, mint a világ többi részétől.

Sikert viszont csak akkor érhetnek el, ha összehangolják törekvéseiket. A közgazdász szerint fel fogják ismerni az érdekközösségüket, sokkal inkább, mint az Európai Unió országai, amelyek bár elviekben minden kérdésben egyetértenek, de gyakorlatilag ott tartanak be egymásnak, ahol csak tudnak.

Csaba László hozzátette: az már szinte eldöntött, hogy az IMF-ben nő a BRIC-országok szerepe, de előbb-utóbb az ENSZ-ben ez történik.