A GKI március elején kiadott prognózisában még 3,5 százalékos GDP-csökkenéssel számolt 2009-re.

A gazdaságkutató az MTI-hez eljuttatott előrejelzésében azt várja, hogy a reálkeresetek 2-3 százalékkal, a vásárolt fogyasztás 5 százalékkal csökken az idén.

Az elemzés szerint jelenleg mintegy 400-450 milliárd forint bevételi kiesés prognosztizálható a költségvetési törvényhez képest. Az áfa és a jövedéki adók emelése után is alacsony, 3,5 százalék körüli infláció, valamint a kereslet visszaesése következtében jelentősen csökken a vállalkozások nyeresége, s ezzel a költségvetésbe folyó nyereségadó is.

A vártnál alacsonyabb bértömeg és a mintegy 5 százalékkal visszaeső vásárolt fogyasztás is bevételkiesést okoz. Az áfa- és jövedékiadó-emelés a munkaadói tb-járulék, kisebb részben az szja csökkenése formájában visszakerül az adózókhoz.

A GKI szerint kiadási oldalon a költségvetési törvényhez képest 300-350 milliárd forint körüli csökkentés várható. Ennek egy része a tartalékok, illetve egyes fejezeti kiadási előirányzatok zárolásából, másik része a támogatások visszafogásából fakad. Végeredményben az államháztartás egyenlege mintegy 100 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél, ami a kisebb GDP-hez viszonyítva 3 százalék körüli hiányt eredményez. Ez hasonló a 2008. évihez, az adott nemzetközi környezetben még elfogadható - állapítja meg a GKI.

Az elemzés szerint az idén megakadályozhatatlan az államadósság növekedése, csakúgy, mint Európa nagy részében. Ha a rendelkezésre álló nemzetközi hitelkereteket Magyarország jórészt vagy teljes egészében lehívja, a bruttó adósság technikailag akár 80 százalék fölé is nőhet, bár ez függ a forint év végi árfolyamától is. Ha a lehívott összeg nagyobb része betétként az MNB-nél marad, akkor ez az adósságnövekedés főleg a biztonságos finanszírozhatóságért vállalt devizatartalék-növelés átmeneti ára.

A GKI szerint a helyzet konszolidálódásával e hitelek a későbbiekben feleslegessé válnak, vagy más, drágább hitelek kiváltását szolgálhatják. Az adósságemelkedés tartósnak tekinthető részével Magyarország egyáltalán nem lóg ki a többi EU-tagországot a válság időszakában jellemző folyamatból. Az IMF szerint a G20-ak átlagos államháztartási hiánya 2009-ben a GDP 9 százaléka lesz, államadósságuk pedig már 2009-ben eléri a GDP 90 százalékát.

Az elemzés szerint a pénzpiaci forráshiány kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A külső finanszírozási igény a 2008. évi 7,8 milliárd euróról 2009-re 2 milliárd euróra, a GDP 2,2 százalékára csökken. Az import visszaesése miatt jelentősen bővül a külkereskedelmi aktívum, a csökkenő profittermelés miatt visszaesik a jövedelemkiáramlás - bár a kamatteher emelkedik -, és 1,1 milliárd euróról mintegy 2,5 milliárdra emelkednek a nettó EU-források. A 2 milliárdos hiányt is döntően a működőtőke nettó beáramlásának vagy az IMF-EU hitelnek kell finanszíroznia.

A GKI szerint az üzleti szférában 1-2 százalékkal, a közszférában 6-7 százalékkal esnek a reálbérek. Valószínű a szürke jövedelmek enyhe növekedése is. A lakosság reáljövedelme 1,5-2 százalékkal csökkenhet az idén - áll az elemzésben.

Az intézet szerint a fogyasztók megtakarítási hajlandósága látványosan emelkedik. Ez részben a kényszer következménye a növekvő hiteltörlesztés, a hitelek nehéz hozzáférhetősége és költségesebbé válása miatt, részben pedig az érdekeltségé, mivel a betéti kamatok magasak, a hitelfelvételhez szükséges önrész nő, s ennek összegyűjtéséhez időre van szükség. A GDP-arányos megtakarítási ráta legalább 5 százalékra emelkedik.