A müncheni Süddeutsche Zeitung csütörtöki száma címoldalán közli, hogy a kis- és középvállalkozásoknak folyósítandó kölcsönökre szakosodott IKB magánbank hibás döntések miatt juttatásainak visszafizetését követeli igazgatótanácsának korábbi elnökétől.
A lap értesülései szerint a követelést azzal indokolják, hogy a bankelnök 2007-ben jutalékok címén 800 ezer eurót vett fel, annak ellenére, hogy vezetése alatt a pénzintézet gyakorlatilag csődbe ment. A menedzsert nemrég elbocsátották, de az intézkedés ellen jogi úton keres orvoslást.
Az IKB volt az első német pénzintézet, amely az amerikai ingatlanválság hatására örvénybe került, és csaknem fizetésképtelenné vált. A csőd elkerülésére az állami fejlesztési bank, a KfW tavaly több milliárd euróval sietett a segítségére. Mint a Süddeutsche Zeitung írja, az IKB bank három további volt vezető beosztású munkatársának is összesen közel másfél millió eurót kell visszafizetniük, ugyancsak hibás döntések meghozatala címén. Közös hallgatólagos megállapodás értelmében az IKB egy korábbi menedzsere már visszatérítette 558 ezer euró prémiumát.
Az ügyben érintett KfW bank - amelyet még 1948-ban az ország újjáépítését célzó állami hitelek folyósítására alapítottak - szintén az érdeklődés középpontjába került, mert frankfurti központjában házkutatást tartottak. A vád szerint a KfW vezetői hűtlenül kezelték a rájuk bízott vagyont.
A bank szeptember közepén azután utalt át 319 millió eurót az amerikai Lehman Brothers pénzintézet számlájára, hogy az csődöt jelentett. Az ügy óriási megütközést keltett, amit tetézett a KfW bank azon bejelentésével, hogy nem értesült időben a Lehman Brothers csődjéről. A szerdai házkutatás célja annak kiderítése, hogy a KfW igazgatótanácsának öt tagja mennyire kezelte hűtlenül a rájuk bízott vagyont.
Politikai hatások
Tovább fokozódik a bajor tartományi bank, a Bayerische Landesbank (BayernLB) súlyos pénzügyi válsága. Az erősen eladósodott bank igazgatótanácsa bizalmi szavazást kért saját magával szemben . A szavazás eredménye befolyásolhatja a tartományban zajló kormánykoalíciós tárgyalásokat, amelyek tétje, hogy megalakulhat-e a jövő hét elején Bajorország új tartományi kormánya.
Erwin Huber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) korábbi elnöke - aki a CSU katasztrofális választási szereplése miatt mondott le a pártelnöki tisztségről - csütörtökön megerősítette, hogy tartományi pénzügyminiszterként vállalja a felelősséget a történtekért, és emiatt nem vállal tisztséget az új kormányban sem.
Hszi Csin-ping: Szerbia lesz az első európai ország, amellyel Kína a közös jövőre vonatkozó közösséget alakít ki