eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Tömeges utódlási problémák a vállalkozásoknál

A közeljövőben tömegesen kerülhet napirendre az utódlás kérdése rendszerváltás idején indult vállalkozásokban - a többi mellett ez derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem felméréséből.

A prosperáló, minimum 50 millió forintos, de legfeljebb 2,5 milliárdos éves árbevétellel rendelkező hazai kis- és közepes vállalkozásokat vizsgálta a Budapesti Corvinus Egyetem. Ezek nagy részét a rendszerváltáskor alapították, általában 30-as és 40-es éveikben járó férfiak.

Manapság tehát aktuálissá vált a vezetői poszt átadása, az irányítók ugyanis elérték az 50 vagy 60 éves kort. A hazai statisztikák szerint a férfiak nagyjából 65 évig élnek, ezért ha még egészségben akarják átadni vállalkozásaikat, el kell kezdeniük az utódkeresést.

A Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapest Bank által végzett felmérés eredménye szerint a legtöbb cégtulajdonos a családjából szeretné kiválasztani az utódját. Ez nem is csoda, hiszen a hazai kis- és közepes cégek általában családi vállalkozásként működnek.

Pákozdi Imre, az egyetem tudományos munkatársa elmondta: kiderült, hogy a legtöbb cégvezető közvetlen családtagnak, például a fiának vagy a lányának adná át a vállalkozást, azonban az is világossá vált, hogy ez sokszor nem sikerül. Ilyenkor jön szóba a közvetlen tulajdonostárs vagy egy külső vásárló.

Az utód kiválasztásakor a legfontosabb szempont a szervezőkészség és a tettrekészség, ezt követi a pénzügyek jó ismerete, majd a szakmai hozzáértés.

A kutatásból kiderült az is, hogy a tulajdonosok gyakran nem tudják, hogy mennyit ér a saját cégük. Ez is arra vezethető vissza, hogy a vezetők inkább családon belüli utódlásban gondolkodnak - mondta Boldos Zoltán, a Budapest Bank vállalati üzletágának termékfejlesztési vezetője.

Mint mondta, a cégeknek hitelező bankok számára nem mindegy, hogy hogyan változik a vállalkozások vezetése, egy gyökeres irányváltás ugyanis kockázatot jelent számukra.

Magyarországon azonban elsősorban az jellemző, hogy az alapító idősebb korában csak az operatív vezetésből vonul vissza, a döntéshozataltól nem.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×