Infostart.hu
eur:
390.94
usd:
339.65
bux:
121638.31
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Nem is olyan drága a magyar élelmiszer?

Az Eurostat adatai szerint akár két és félszeres különbségek is lehetnek az élelmiszerárakban az Európai Unió országaiban. Az élelmiszerek Bulgáriában a legolcsóbbak és Dániában a legdrágábbak.

Az Európai Unió statisztikai hivatala arról készített kimutatást: mennyiben térnek el egymástól az alapélelmiszerek, valamint az alkohol- és dohánytermékek árai az unió tagállamaiban.

A statisztikusok a 27 tagállam átlagát vették 100 százaléknak. Ettől Magyarország majdnem 30 százalékkal marad el, nálunk az uniós átlag 71 százalékáért lehet megvásárolni az élelmiszereket.

Ha részletesebben vizsgáljuk Magyarországot, kiderül, hogy a kenyérféleségeket a közösségi átlag 60 százalékáért kapjuk meg, a húst a 65 százalékáért, a tejet, sajtokat és a tojást pedig a 83 százalékáért.

Alkoholtermékeink átlagára a közösségi 77 százaléka, míg a dohánytermékeké mindössze az 54 százaléka.

Nálunk valamivel olcsóbban étkezhetünk Csehországban (69 százalék), valamint Lengyelországban és Szlovákiában, a mutató mindkettőben 67 százalék. Velünk azonos szinten áll Románia, míg Bulgáriában a legolcsóbbak az élelmiszerek. Itt az uniós átlag 56 százalékát teszik ki.

Bár nem tagja az EU-nak, a statisztikusok mégis mérték Horvátországot, ahol 89 százalék jött ki.

Az uniós tagok között Dániában kell a legtöbbet fizetni az étkezésért, az uniós átlag 142 százalékát, de még ennél is drágábban ehetünk a közösségen kívüli Izlandon (164 százalék) vagy Norvégiában (158 százalék). A svájci élelmiszerárak 42 százalékkal magasabbak a közösségi átlagnál.

Alkohol- és dohánytermékeket az unióban a legdrágábban Nagy-Britanniában fogyaszthatunk, ahol az előbbi ára az uniós átlag 152 százalékát teszi ki, míg az utóbbié a 205 százalékát. Egész Európát tekintve azonban ezen termékek Norvégiában a legdrágábbak.

Címlapról ajánljuk
Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Tovább terjednek a találgatások az új iráni legfelsőbb vezető sorsáról és egészségi állapotáról. Egyes hírek szerint Modzstaba Hameneit az orosz fővárosba szállították kezelésre. Közben felpörgött egy újabb összeesküvés-elmélet.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Vihar előtti csend a tőzsdéken

Vihar előtti csend a tőzsdéken

A befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti feszültségek és az olajár volatilitása határozza meg. Hétfőn az olaj ára mérséklődött, miután sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok hamarosan nemzetközi koalíciót jelenthet be a Hormuzi-szoros hajóforgalmának védelmére, és az amerikai pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy Washington átengedi az iráni olajszállító tankereket a szoroson. Az éjszaka folyamán ugyanakkor ismét emelkedett az olajár, mivel a piac továbbra sem lát tisztán a szállítási útvonalak biztonságát illetően. Közben a figyelem a jegybankokra is átterelődik: kedden kezdődik a Fed kétnapos kamatdöntő ülése, és bár Donald Trump régóta kamatcsökkentést sürget, a piaci szereplők az iráni háború okozta bizonytalanság miatt inkább kivárásra számítanak a szerdai döntésnél. Ami a tőzsdéket illeti, Ázsiában többnyire emelkedtek a piacok, Európában viszont iránykeresés jöhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×