Az Államreform Bizottság ismertté vált javaslata szerint ésszerű lenne a támogatott lakáshitelek megszüntetése, mivel jóval népszerűbb a devizahitel. Ugyan hangsúlyozottan javaslatról van szó, komoly sajtóvisszhangot keltett az ötlet.

A kormányszóvivő rögtön cáfolt, mondván nincs szükség ilyen jellegű megszorításra, az ellenzék pedig számolt, mennyivel növelné ez a változtatás a családok kiadásait.

A jelenleg ismert tervek szerint a megszüntetés nem vonatkozna a korábban megkötött hitelekre, mindössze valamilyen módon ösztönözné ezeknek a hiteleknek a korábbi visszafizetését.

Megszüntetnék vagy csökkentenék a támogatást?

Egyes adatok szerint a központi költségvetésből évente mintegy 220 milliárd forintot vesz ki ez a támogatási forma, és ezt csökkentenék, legalább 50 milliárd forinttal.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2007 első felében a magyar háztartások összes hitelállománya majdnem 4.600 milliárd forint, amelynek legnagyobb részét a lakáshitelek teszik ki, mintegy 2.850 milliárd forinttal.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban az összes hitelállomány 35 százalékkal nőtt 2005-höz képest, ugyanebben az időszakban a lakáshitelek száma 23 százalékkal nőtt.

A 2007 júniusi adatok szerint tavalyhoz képest az összes lakossági hitelállomány már csak 18 százalékkal nőtt. A lakáshitelek száma pedig mindössze 13 százalékkal.

Mindez azt jelenti, hogy a lakáshitelpiac dinamikája fokozatosan csökken. Ugyanakkor ismert tendencia az is, hogy a devizaalapú lakáshitelek felvétele egyre nő, miközben a forintalapú fokozatosan mérséklődik. Ezt megerősítette a KSH illetékes munkatársa.

Jávorszkyné Nagy Anikó elmondta: 2005 vége és 2006 vége között szinte duplájára emelkedett a devizaalapú hitelek száma. A felvett hitelösszeg pedig mintegy 10 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Ezt tudva kétféleképpen tehető fel a kérdés a lakáshitelek állami támogatásáról: egyrészt ha fokozatosan és folyamatosan csökken a támogatott hitelek felvétele, akkor szükség van-e ilyen konstrukcióra - gyakorlatilag ezt a kérdést teszi fel az államreform bizottság.

Másrészt a kérdés úgy is feltehető, hogy miért is kellene bolygatni a mostani támogatási rendszert, ha a tendencia egyébként is az, hogy ennek igénybevétele és ezzel együtt a költségvetés ilyen irányú terhelése fokozatosan csökken.