Tavaly a januári 2,7 százalékról az év végére 6,5 százalékra emelkedett az infláció. A központi adó- és áremelések év elején tovább növelik az árakat és az infláció februárban vagy márciusban érheti el a csúcsot, 8,7 százalék körül.

A helyzet bizonytalanságát jelzi viszont, hogy a 19 elemző előrejelzései szokatlanul széles sávban, 8 és 9,3 százalék közt szóródtak.

Az év végére viszont a fokozatosan mérséklődő infláció 4,7, a jövő év végére 3,3 százalékra esik vissza, 2009 végén pedig visszatér a jegybank által kitűzött árstabilitási cél, vagyis három százalék szintjére.

A piaci szakemberek mégsem gondolják, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely hétfőn ülésezik legközelebb, a közeljövőben kamatcsökkentésbe fogna.

Bár jelentős kisebbségben, de vannak olyan elemzők is, akik szerint hitelességét védendő az MNB még egyszer emelni kényszerül kamatait az inflációemelkedés időszakában.

Az elemzők többsége szerint az MNB már elérte a jelenlegi kamatemelési ciklus csúcsát. A válaszadók kétharmada jósolta, hogy az első kamatcsökkentésre a második félévben kerülhet sor, egyharmaduk szerint viszont már a második negyedévben.

Az év egészében egy teljes százalékponttal csökkenhet a kamat. A gazdaság egyensúlyát továbbra is javulónak látják az elemzők, de ennek ellenére sem számítanak arra, hogy a magyar gazdaság az eddig vártnál gyorsabban közelítene az eurózóna felé: a konszenzus továbbra is 2014-re teszi az euró magyarországi bevezetését - derül ki a Reuters felméréséből.