A jelentősen megemelkedett költségeket egy 6-8 százalékos profithányaddal dolgozó építőanyag-gyártó vállalat nem tudja átvállalni, tehát muszáj áthárítani a terhet a vevőikre, az építőanyag-kereskedőkre. Õk abból élnek, hogy olcsón vesznek és egy kicsit drágábban eladnak, tehát ők is tovább kell, hogy hárítsák az áremelkedést - vélekedett a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke.

Földi Tamás hozzátette: az áremelkedés problémát jelent az építőipari vállalatoknak is, amelyek esetében nyilván a fővállalkozóval, illetve a megrendelővel való megegyezés kérdése lesz az, tovább tudják-e hárítani az áremelkedést.

Akkor lehet áthárítani, ha nem volt előre látható

Kardos Judit Ildikó gazdasági jogász szerint abban az esetben, ha a kivitelezési szerződés megkötésekor nem volt előre látható a mostani áremelkedés, a kivitelező kezdeményezheti a szerződés módosítását.

A szakértő megjegyezte: az energiaárak növekedését a világpiaci tendenciák és az elmúlt időszak rendszeres emeléseinek fényében egy bizonyos szinten mindenképpen be kellett volna kalkulálniuk a kivitelezőknek az árba. Ha ezt egyáltalán nem tették meg, akkor az előre látható áremelkedések szintjéig ez az ő felelősségük.

Előre menekülni

A történet vége azonban mindenképpen az, hogy általában drágábbak lesznek az épületek - hangsúlyozta Földi Tamás, aki szerint az állandó energiaár-emelkedések mellett fontos volna takarékosabb fűtési rendszerekbe, sokkal jobb minőségű építőanyagokba és szigetelőanyagokba beruházni, ezekkel ugyanis az épületek energiaköltségének akár felét is meg lehet spórolni.

Kérdés persze, hogy eladhatóak lesznek-e az áremelkedések miatt drágábbá váló lakások egy olyan ingatlanpiacon, ahol már ma is a túlkínálat jellemző, és ahol a kormány megszorító intézkedéseinek hatására hirtelen a kereslet is jelentősen megcsappanhat.