A kedvezőtlen fogadtatást az elemzők részben a globális pénzpiaci kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével magyarázzák. Ugyanakkor ehhez hozzájárult szerintük az is, hogy nem lehet tudni, mekkora az idei hiány valójában.

Ezt erősítette még a fiskális transzparencia és a hitelesség alacsony szintje, illetve a csomag szerkezetének kedvezőtlen megítélése - vélekednek.

A szakértők szerint a kedvezőtlen fogadtatást fokozta a miniszterelnök gyengébb árfolyamot és alacsonyabb kamatszintet kívánatosnak tartó nyilatkozata, amely tovább erősítette az inflációs várakozásokat és növelte a pénzpiaci bizonytalanságot.

Az OTP elemzői szerint az államháztartási hiány a GDP 9,8 százaléka lehet 2006-ban, és 5,7 százalékra csökkenhet 2007-ben, vagyis további intézkedések nélkül a GDP 4,4 százaléka körül alakulhat 2008-ra, szemben a 2010-es euróövezeti csatlakozáshoz szükséges 3 százalékos maaastrichti kritériummal.

A kormányfő által bejelentett tervek szerint a hiánycél 2006-ban a GDP 9,4 százalékára, a magánnyugdíjpénztári befizetések egyenlegjavító hatásával számolva 8 százalékra módosult. 2007- re a kormány 1.000 milliárd forintos költségvetési megszorítás eredményeként a GDP 5 százalékára csökkenő hiánycéllal számol, ami 2008-ra az egyszeri tételek kiesésével a GDP 3-3,5 százalékára csökkenthető.

Az elemzők úgy vélik: kérdéses lehet a kormány által remélt adóbevételek egy része az emelkedő adókulcsok hatására fokozódó adóelkerülés és a még kialakulatlan jogszabályi keretek miatt. Összességében az idei évben várható megtakarítás a bejelentettnél kevesebb, 270 milliárd forint körül lehet.

Az OTP elemzői ugyanakkor jelentős tartalékokat látnak a 2007-re tervezett intézkedésekben. Becslésük szerint akár az 1.100 milliárd forintot is elérheti a megtakarítás mértéke.

A részben szándékos "túlbiztosítás" mellett feltételezhető, hogy a kormány számolt azzal is, hogy a most bejelentett intézkedések egy része megbukik a hátralévő egyeztetéseken - áll az elemzésben.

Az OTP elemzői szerint 2007-ben összesen 1.120 milliárd forint körüli, a GDP 4,6 százalékának megfelelő fiskális megszorításra kerülhet sor. Ez az idei bázishoz képest a GDP 3,3 százalékának megfelelő egyenlegjavulást eredményez.

Annak ellenére, hogy összegében a vártnál nagyobb megszorító csomagot jelentettek be, annak szerkezete a várakozásokhoz képest csalódásra ad okot - áll a jelentésben.

Az adóemelések hatására az idei évben a bevételi oldal a megszorítások 64 százalékát, jövőre pedig 81 százalékát teszi ki. A kiadási oldali korrekció ugyanakkor a fogyasztói ártámogatások kivételével marginális, és nem kezeli a hiány újratermelődését okozó strukturális folyamatokat.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugdíjrendszer, az egészségügy és az oktatás reformjával kapcsolatban kialakulatlannak tűnik a kormányzati koncepció, a közigazgatási intézményi összevonásokon elérhető 30 milliárd forint körüli megtakarítás pedig elhanyagolható a teljes kiigazításhoz képest.