2006. január elsejétől adózhatnak jövedelmeik után a művészek, újságírók az egyszerűsített közteherviselési módszer szerint.

Azt még nem lehet tudni, hányan élnek máris ezzel a lehetőséggel, tömeges elterjedésére az év közepéig még biztosan várni kell. 2006 június 30-án jár le ugyanis a színlelt szerződésekre vonatkozó kormányzati moratórium.

Július elsejétől aki nem alakítja át az eddigi vállalkozási szerződését, súlyos bírságokra számíthat a munkaügyi vagy adóhivatali ellenőrök részéről. Az ekhó azonban csak szűk körnek jelent megoldást, és nem oldja meg más szakmák, például az ügynökök, biztonsági őrök és az általában szolgáltatást végzők helyzetét.

Nekik marad a munkaviszony, és szakértők szerint ezekben az esetekben a legtöbb cég nem várja meg az év közepét, a nagyobb vállalatok már január elsejétől munkaszerződést kötött az érintettekkel.

A legnagyobb jövedelemvesztést is ők fogják elszenvedni, azok akik a korábbi vállalkozási jogviszony helyett munkaviszonyban dolgoznak a továbbiakban, de rosszabbul járnak az az ekho-sok is.

Évi 25 millió forint jövedelemig lehet az ekho-t alkalmazni, de csak akkor, ha az adófizetőnek vagy eleve van heti 40 órás munkaviszonya, vagy ha nincs is, de az általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben eléri a havi minimálbér 12-szeresét.

Ha ennek a feltételnek nem felel meg az adózó, akkor csak a 25 millió forintnál arányosan kevesebb jövedelemre alkalmazható az ekho.

Az ekho alapja a törvényben szereplő foglalkozásból származó bevétel, csökkentve az általános forgalmi adó összegével, ha az adózó áfa-fizetésre kötelezett.

Az ekho mértéke a foglalkoztatott ekhoalapjának 15 százaléka. Aki nyugdíjas, vagy a nyugdíjjárulékot az adott évben a járulékfizetés felső határáig megfizette, akkor a 15-nél kevesebb, 11 százalékos ekho-t fizet.

A kifizetőt, munkáltatót az ekhoalap után 20 százalék ekho terheli.
A megfizetett ekho tartalmazza az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási és a magánnyugdíjpénztári tagdíj fedezetét, továbbá a személyi jövedelemadót.

Az a magánszemély, aki év közben dönt ekho mellett, erről a választásáról egy nyilatkozatot kell kitöltenie, de ezt az év során bármikor megteheti.

Az ekho alapjául figyelembe vett összeget a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott éves összes jövedelem számításánál figyelembe kell venni.

Az ekhó hátrányai között szerepel, hogy az így kapott pénznek csupán 50 %-a minősül nyugdíjalapot képező jövedelemnek.

A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Azonban ekhós jövedelem után nem jár táppénz, illetve terhességi gyermekágyi segély és a gyed sem.