eur:
393.25
usd:
365.12
bux:
71643.96
2024. július 1. hétfő Annamária, Tihamér
autópálya előzés gyorshajtás közlekedés autózás
Nyitókép: Pixabay

Halálos balesetek Magyarországon – meglepő adat jelent meg

Hazánk Európa élvonalában áll a halálos kimenetelű közúti balesetek számának csökkentésében, csupán két ország tudta megelőzni.

Az Európai Uniónak az a célja, hogy 2050-re balesetmentessé váljon a közlekedés. Ezen belül első lépésként az, hogy 2030-ra a felére csökkenjen a balesetek száma 2019-hez képest – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) félidei értékelést készített arról, hol tartanak a tagállamok az Európai Bizottság és az Európai Parlament ambiciózus tervének végrehajtásában. Az eredmény szerint

uniós átlagban 10 százalékkal csökkent a közúti halálesetek száma a 2019-es új bázisévhez képest, akkor 22 800-an vesztették életüket az EU útjain.

Az ETSC arra is felhívta a figyelmet, bármennyire is fontos és hasznos, hogy 2024 júliusától már csak olyan autók helyezhetők forgalomba az Európai Unió tagállamaiban, amelyekbe gyárilag beépítették az automata vészfékasszisztenst, a sávelhagyásra figyelmeztető automatikát, vagy éppen a sofőr figyelmének elterelődésére figyelmeztető jelzőrendszert, évekbe telik mire ezek hatása érzékelhető lesz a közlekedésbiztonságban.

Mint írják, jelentős visszatartó erővel bírhat majd az is, hogy a jövőben könnyebb lesz a szabályszegő és veszélyesen közlekedő közlekedők határokon átnyúló szankcionálása. A közlekedésbiztonságra legveszélyesebb közúti szabálytalanságok elkövetői nem úszhatják meg a felelősségre vonást pusztán azzal, hogy elhagyják annak a tagállamnak a területét, ahol a szabálysértést elkövették.

A júliusban kezdődő soros magyar elnökségtől azt várja az ETSC, hogy végleges megállapodást alakítson ki a vezetői engedélyek újraszabályozásáról.

A tanács nem támogatja, sőt egyenesen veszélyesnek tartja a közlekedésbiztonságra, hogy már 17 éves kortól lehetővé tegyék a nehéz-tehergépjárművek vezetését, és azt is, hogy akár már a 16 életévüket betöltöttek is vezethessenek 2,5 tonnásnál nem nagyobb kisteherautókat, amennyiben azokban olyan sebességblokkoló működik, ami 45 km/h-ban maximálja a jármű sebességét. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy létszámarányosan a fiatalok okozzák a legtöbb balesetet.

A szervezet kimutatása szerint Magyarországon 2019-hez képest 2023-ra 22 százalékkal csökkent a balesetekben elhunytak száma. Mint írják, ez ugyan kevesebb, mint ahol időarányosan tartani kellene, ám

az Európai Unióban csak Cipruson és Lengyelországban csökkent nagyobb mértékben a halálos balesetek száma, mint hazánkban.

Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője szerint a közlekedésbiztonság javításában azért tartozhat Magyarország Európa élvonalába, mert elsősorban azokra a szabályszegésekre koncentrál a rendőrség, például gyorshajtásra, elsőbbségi és kanyarodási szabályok be nem tartására, amelyek miatt a legtöbb tragédia (az összes baleset 70 százaléka) történik.

Az ezredes azt is hozzátette, hogy a rendőrség kiemelt figyelmet fordít a biztonságiöv-használat arányának növelésére és az ittas sofőrök kiszűrésére.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.01. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar számos kihívással nézett szembe, így többek között az Ipar 4.0 technológiák terjedésével, amely révén fokozódik a robotizáció, a digitalizáció és az automatizáció szerepe a termelési folyamatokban. Ezek nemcsak a vállalkozások tevékenységében és a foglalkoztatásban, de az élet más területein is jelentős változásokat eredményezhetnek. Az Ipar 4.0-val kapcsolatos egyre növekvő kutatói érdeklődésre utal a tudományos szakirodalomban megjelent publikációk számának felfutása is, amelyek legnagyobb hányada a műszaki tudományok, az automatizáció és a számítástechnika terén jelent meg. Szintén számottevő a közgazdaságtanhoz, illetve az üzleti tudományokhoz köthető tanulmányok száma. Ezzel szemben eddig kevesebb figyelmet kaptak az Ipar 4.0 alkalmazásokhoz kapcsolódó földrajzi-területi megközelítések, amelyek a térszerveződés különböző szintjein elemzik ezen technológiák alkalmazását, térbeli terjedését és ezek kapcsolódásást a lokális társadalmi, gazdasági adottságokhoz. Cikkünkben különböző indikátorok felhasználásával megyei szinten tárjuk fel az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának térbeli mintázatát, az iparszerkezettel, a digitális infrastruktúra ismérveivel és a társadalmi-gazdasági háttérrel történő összefüggésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×