A májbetegek növekvő száma miatt és az ezzel együtt járó egyre jelentősebb népegészségügyi problémákra való figyelemfelhívás céljából idén is világszerte meghirdették április 19-ére a World Liver Day (A máj világnapja) programot, melyhez a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikája is csatlakozott. A kezdeményezés célja, hogy minél többen értesüljenek a májbetegségek veszélyeiről, a megelőzési lehetőségekről, valamint a szűrés, a korai diagnózis és az időben megkezdett kezelés fontosságáról.

A májrák 2020-ban több mint 900 ezer ember halálát okozta világszerte. Kialakulásában a környezeti tényezők mellett a zsírmáj, az alkoholos májbetegségek, a hepatitis–B, C vírus okozta májbetegségek, májzsugorodás, illetve az ezek talaján kialakult májelégtelenség, májtumor játszanak döntő szerepet.

Werling Klára az InfoRádióban elmondta: a májbetegségek hazánkban is egyre több embert érintenek. 2022-ben idehaza a krónikus betegségek okozta halálesetek között a negyedik leggyakoribb volt a májbetegség, a halálozások tekintetében pedig Magyarország a második helyen áll az uniós rangsorban. Felhívta a figyelmet, hogy

a májbetegségek kialakulása, illetve a halálozások jelentős része megelőzhető,

ezért a Semmelweis Egyetem munkatársai készítettek egy tíz pontból álló tájékoztatót arról, hogy mire kell nagyon figyelni a máj egészségének megőrzése érdekében.

Az egyetemi docens kifejtette: a megelőzéshez hozzátartozik az egészséges életmód és táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás. Védőoltás jelenleg a hepatitis–A és B ellen is elérhető, a hepatológus szerint érdemes beadatniuk az érintetteknek. Figyelmeztetett arra is, hogy ha nem mosunk rendszeresen kezet, akkor nagyobb az esély a hepatitis–A és E vírusfertőzés elkapására, ami akut betegséget is okozhat. A májbetegség kialakulásának fő okozója lehet a túlzott alkoholfogyasztás, a droghasználat, mint ahogy különböző vegyszerek is előidézhetik.

Werling Klára szerint legalább évente érdemes laborkontrollt csináltatniuk mindazoknak, akiknek a családjában van vagy volt májbetegségben szenvedő ember, és azoknak is, akik rizikócsoportba tartoznak vagy 1992 előtt kaptak vért. Ha pedig valamilyen eltérést találnak az orvosok, akkor elküldik az illetőt ultrahangra, illetve adott esetben a májbetegség tisztázására szükséges vizsgálatokra.

A leggyakoribb májbetegség napjainkban az anyagcsere betegségekkel összefüggő zsírmáj betegség.

A világ lakosságának egyharmadát érinti, és arányának növekedése összefüggést mutat az elhízással, a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, valamint a vérzsír eltérésekkel. Magyarországon körülbelül a lakosság 20-30 százaléka szenved zsírmáj betegségben. A szakember hangsúlyozta, hogy az időben felismert esetekben a legújabb májsebészeti eljárások és a májtranszplantáció segíthetnek a betegek túlélésében, életminőségük javításában. Ennek kulcsa a májbetegségek, a májzsugor és a májrák korai felfedezése, a veszélyeztettek gondozásba vétele.

Sok érintett beteg életét meg lehet menteni

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a hepatitis–C vírus okozta betegségek ma már 98 százalékban különösebb mellékhatás nélkül gyógyíthatók – 8-12 hetes kezeléssel és tabletták szedésével. Werling Klára hozzátette: ma már különböző módszerekkel sokkal több daganatos vagy áttétes beteg életét lehet megmenteni műtétekkel. „Ennek azonban előfeltétele, hogy a maradék máj jól működjön.

Ha rendben van, akkor operációval el lehet távolítani a daganatos részt, illetve különböző műtéti eljárásokkal regenerációra késztetik, megnagyobbítják a maradék májat”

– magyarázta a hepatológus.

Egy másik lehetőség a transzplantáció, amikor kettéosztják egy donor máját. Erre eddig egyszer volt példa a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján, amikor Werling Klára elmondása szerint a máj egyik részét egy gyermek, a másikat pedig egy felnőtt kapta meg. „Így egy májból két beteg életét lehetett megmenteni. Ez nagyon nagy dolog volt, ugyanis donormájból elég nagy a hiány” – mondta az egyetemi docens.

A hepatitis–C vírus (HCV) fertőzöttek számát a világon 71 millióra, Magyarországon 20 ezerre becsülik. A legújabb vírusellenes szerekkel a HCV fertőzés gyógyíthatóvá vált, a fertőzöttek kétharmada mégsem tud a betegségéről. A WHO 2016-ban célul tűzte ki az új fertőzések számának 90 százalékos, a betegséghez társuló halálozás 65 százalékos csökkentését 2030-ra. 2018-ban ezért alakult meg hazánkban a Nemzeti Hepatitis Bizottság, melynek feladata a Nemzeti Hepatitis Program keretében ezeknek a céloknak a megvalósítása.