A héten 13 vármegyében, összesen 441 településen várhatók szúnyoggyérítő kezelések. A kifejlett szúnyogok ellen elsősorban földi permetezéssel védekeznek, platós gépjárműre rögzített berendezéssel juttatják ki a készítményt az esti, éjszakai órákban.

Minap a Telex egyik cikkében felvetette, hogy Magyarországon főként a kémiai, vagyis a vegyszeres szúnyoggyérítést alkalmazzák, szemben a biológiai módszerrel. A megszólaló szakértők szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a szúnyogok hosszabb távon immunisak lesznek a felhasznált vegyszerekre, ami elősegítheti a vérszívók terjedését.

Dóka Imre arra a kérdésünkre, hogy mi alapján dönti el a katasztrófavédelem, hogy mikor, hol és milyen módszert alkalmaz, úgy fogalmazott, a katasztrófavédelem az elmúlt három évben feltérképezte a csípőszúnyogok tenyészőhelyeit azokon a területeken, ahol rendszeresen jelentős szúnyogártalom alakul ki, azaz a folyók menti térségeket és a nagyobb tavak környéket.

Itt biológiai módszert alkalmaznak, aminek az aránya évről évre nagyobb

– mondta. A szakemberek ennek során egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe – például a Balaton és Velencei-tó környékén, a Dunakanyarban, illetve a Tisza menti települések egy részénél.

Dóka Imre a kijuttatott – nem biológiai, hanem földi kémiai, esetleg légi kémia – szereket illetően hangsúlyozta: a szúnyoggyérítést végző cégek tevékenységi engedéllyel rendelkeznek, a szerek uniós engedélykötelesek, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ is ellenőrzi alkalmazhatóságukat.

Arányok

Az őrnagy elmondása szerint a tavaszi időszakban a levonuló árhullám miatt az árterekben nagyobb számban jöttek létre olyan tenyészőhelyek, amelyek a szúnyogok számához hozzájárulnak (egy pocsolyából több száz, akár több ezer szúnyog is ki tud fejlődni), ezeken az árterületeken biológiai gyérítést végeznek a szakemberek. Amikor már a kifejtett szúnyogok ellen kell védekezni, akkor pedig a kémiai módszert alkalmazzák. Dóka Imre hozzátette: pontos arányokat nem lehet meghatározni, hiszen az időjárás komoly befolyásoló tényező – mind a kivitelezés, mind a szúnyogszám esetében.

A vérszívók alkalmazott szerekhez való esetleges immunitásáról elmondta, hogy a szakembereik álláspontja szerint ez abban esetben lehetne legfeljebb igaz, ha az egész országban ugyanazt a szert alkalmaznák, de mivel a földi kémiai, illetve légi kémiai kezelés kizárólag a lakott területeken zajlik, a külső területeken nem érintkeznek a szúnyogok az adott készítményekkel. „Ezért

a visszakereszteződés miatt nem alakul ki rezisztencia”

– fogalmazott az őrnagy.

Az említett cikk hivatkozik egy 2018-as, az Magyar Tudományos Akadémia által kiadott szakmai javaslatra, amely azt sürgeti, hogy legyen koncepcióváltás a szúnyoggyérítésben, és az ország térjen át a biológiai gyérítésre. Dóka Imre emlékeztetett: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság magát a beavatkozást, tehát a központi szúnyoggyérítést koordinálja, emellett vannak a kivitelező cégek és szakemberek. Szerinte nyilván ők is nézik, figyelik és tudatában vannak annak, hogy hol és milyen kezeléseket kell alkalmazni; a megjelenő új technológiák függvénye lesz, hogy megvalósul-e a javaslat.

Dóka Imre végül megjegyezte, többféle technológiai áll ugyan rendelkezésre – mind a kémiai, mind a biológiai gyérítés esetében –, a szerek felhasználásában nagy korlátot jelent az is, hogy mit ír elő az uniós, illetve a hazai szabályozás.