Méréseik adatait értékelve azt írták, az idei tavasz középhőmérséklete országosan 10,9 Celsius-fok volt, ami 0,2 fokkal marad el az 1991–2020-as évek 11,1 fokos átlagától. A 2020-as években még nem volt az 1991–2020-as éghajlati normálnál melegebb tavasz – jegyezték meg.

A nagyon enyhe telet enyhe március követte, amelynek középhőmérséklete 1,7 fokkal alakult az átlag felett,

az április azonban idén is kifejezetten hűvös időt hozott, az országos átlag 2 fokkal elmaradt a szokásostól.

Sorozatban a harmadik április maradt országos átlagban 10 fok alatti középhőmérséklettel, amihez hasonló legutóbb több mint 40 éve, 1980 környékén fordult elő – írták. Az elemzés szerint a május átlag közeli hőmérsékletű volt, 0,3 fokkal volt hűvösebb az átlagnál. A tavasz középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 10 és 12 fok között alakult, 10 fok alatti érték csak a hegyvidéki és fagyzugos helyeken fordult elő.

Április 4. és 8. között 5–8 fokkal az átlag alatt maradt a középhőmérséklet, a leghidegebb napon mindössze 2,4 fok volt az országos átlag, ami a 2023-as tavasz legalacsonyabb értéke. Hozzátették: 1901 óta – 1903, 1905, 1911, 1912, 1923, 2002 és 2017 után – nyolcadik alkalommal fordult elő, hogy a napi középhőmérsékletek országos átlagait tekintve a leghidegebb tavaszi nap nem márciusban, hanem áprilisban volt.

Még május 9-én is fagyott az országban, Zabarban ekkor mínusz 1,9 fokot regisztráltak.

Az elemzés szerint a csapadékos tél után a tavasz is összességében csapadékos időt hozott: az évszak csapadékösszege országos átlagban 161,9 milliméter volt az előzetes adatok alapján, ami az 1991–2020-as évek 139,1 milliméteres átlagának 116 százaléka. A március 21 százalékkal, az április 13 százalékkal, a május 16 százalékkal volt csapadékosabb az átlagosnál. A legcsapadékosabb területek a Dunántúl nyugati és délnyugati részei, valamint a hegyvidékek voltak, ezeken a tájakon az évszak csapadékösszege többfelé meghaladta a 200 millimétert. A legkevesebb csapadék a Tiszántúlon hullott, ahol a tavaszi csapadék mennyisége általában 100 és 150 milliméter közötti volt, de kisebb körzetekben 100 milliméter alatt maradt.

Az elemzés szerint május 11-étől egy hullámzó frontrendszer és mediterrán ciklon miatt csapadékosra fordult az időjárás és a következő 8 nap az egész tavasz legcsapadékosabb időszaka volt, az országos átlag meghaladta a 18 millimétert, amivel országos átlagban május 14. lett az évszak legcsapadékosabb napja.

Írtak arról is, hogy május 24-én Kétegyházánál tornádót észleltek.

Az enyhe március ellenére, de a hűvös április miatt a fagyos napok száma – amikor a napi minimumhőmérséklet 0 fok vagy az alatti – országosan 14 volt, az országos átlag pedig 15. A nyári napok száma – amikor a napi maximumhőmérséklet 25 fok vagy afölötti – 8 volt, bár az átlag 11 nap. Hőségnapból – amikor a napi maximumhőmérséklet 30 fok vagy afölötti – általában egy szokott lenni tavasszal, de idén egy állomáson sem mértek hőségnapot. Országosan 35 csapadékos nap volt 2023 tavaszán, bár az átlag 30.

A meteorológiai szolgálat az idei tavasz rekordjairól közölte,

a legmagasabb nappali hőmérsékletet május 23-án Fülöpházán mérték, 29,8 fokot, a tavasz legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban március 4-én és 17-én, mínusz 9,2 fokot.

Tavasszal a legtöbb csapadékot, 281,5 milliméternyit Kékestetőn regisztrálták, a legkevesebbet - 87,1 milliméternyit – Nagyhegyesen.

Egy nap alatt a legtöbb csapadék Verpeléten esett: május 23-án 67,7 milliméternyi.