Bár az elmúlt napokban helyenként szűk egyhavi eső esett, március 30-ig országosan 95 százalékos volt a csapadékhiány, illetve január–februárban 65-67 százalékos, így a mostani azért nem sok – fogalmazott Siklós Gabriella. Hozzátette, hogy a nagyon erősen vízhiányos foltok nagysága csökken, megszűnt Magyarországon.

A legtöbb csapadék Észak-Magyarországon esett, helyenként a 40 millimétert is meghaladta az eső, így a Tiszán és a Bodrogon enyhe, épp az első fokozatot meghaladó árhullámok is megindultak, mindez azonban semmilyen beavatkozást nem igényel. Inkább az mondható, hogy az északi folyók – Ipoly, Szamos, Kraszna, Sajó – esetében végre van víz – fogalmazott az OVF szóvivője.

A Balaton és a Velencei-tó vízgyűjtő területén átlagban 26-27 milliméter csapadék esett. Siklós Gabriella szavai szerint egy érdekes, de érthető helyzet alakult ki: ami a tó felületére esett, az ott is maradt. Így április 4-én reggel a Velencei-tó vízállása 99 centiméter volt, vagyis három napnyi eső „2 centit hozott”, ami viszont az optimális 130-tól még nagyban elmarad. A tó vízpótlására szolgáló Zámolyi-, illetve Pátkai-víztározóban – előbbi átfolyásos rendszerben üzemeltetik, tehát ami eső oda leesik, egyből átfolyik az utóbbiba – körülbelül 1 millió köbméter víz található, ami nagyjából 5 centinyi vízoszlopnak felel meg, de az áteresztés időpontja még nem eldöntött.

Ugyanakkor a vízgyűjtőre hullott esőből semennyi sem jut a Velencei-tóba, mert annyira száraz a terület, hogy a már említett csaknem 30 milliméter csapadék annak átnedvesítésére volt pusztán elegendő.

Hasonló a helyzet a Balatonnál, bár annak esetében annyira nem szélsőséges a helyzet, mint a Velencei-tónál – jegyezte meg a szakember. A közvetlenül a tó felszínére hullott eső szintén 2 centiméternyi vízszintemelkedést eredményezett – március 31-e és április 3-a között.