Kevesebbet alszunk, mint száz évvel ezelőtt, és a kevesebb alvás minőségi romlással is párosul – mondta el érdeklődésünkre a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
G. Németh György kifejtette: hogy hogyan aludtunk éjszaka, annak alapvető fokmérője az, hogy milyen a reggeli ébredésünk. Hogy az ember úgy kel fel reggel, hogy szinte visszahúzza az ágy, és stimuláló eszközöket kell igénybe venni ahhoz, hogy egyáltalán észhez térjünk.
Az emberek többsége ma már valamilyen módon találkozik ezzel a negatív jelenséggel – tette hozzá, megjegyezve, hogy a rosszul alvó embereknek a száma jelentősen növekszik, ezért kell odafigyelnünk.
- Az alvászavarok kötődhetnek az elalváshoz, ahhoz, ha valaki nem tud 15-20 percen belül álomba merülni.
- Lehetnek átalvási nehézségek: éjszaka felébredünk, és nem tudunk visszaaludni, csak forgolódunk.
- Vagy túl korán ébredünk, és így nincs meg a megfelelő alvásidő.
A tudomány ma nagyjából 120 féle alvászavart és alvásbetegséget tart számon. Ezek között vannak nagyon súlyosak, például a légzési apnoé, ami alvás közbeni légzéskimaradást jelent, vagy az alvajárás – hangsúlyozta a szakember.
A romló tendenciának a lassan két éve tartó pandémiás időszak is oka:
minden második betegnél ráerősített a korábbi hajlamára a járvány, vagy az hozta elő ezt az állapotot. A megváltozott körülmények az alvási szokásokra is hatással vannak, megszakadt a cirkadián ritmus, amit megszoktunk. Ha ez nem áll helyre, akkor az alvászavarokból hamar alvásbetegségek alakulhatnak ki, amelyek már orvosi segítséget igényelnek.
