A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában az idén májusban 1910-en töltötték ki a hatóság weboldalán a "Karanténkutatás 2.0" felmérés online kérdőívét.

A válaszadók arról számoltak be, hogy a járványügyi helyzetben csökkent a háztartásukban elpazarolt élelmiszer mennyisége, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre.

Az emberek 57 százaléka azonban úgy tapasztalta, csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járványt megelőzően.

A járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak,

és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dekagrammal gyarapodott tavaly tavasz óta.

Kiemelték, nem sikerült lefaragni az első hullám idején felszedett 1 "karanténkilóból". Az ok, hogy erőteljesen csökkent a fizikai aktivitás, például a lakosság 38 százaléka 8 óránál többet tölt üléssel egy átlagos hétköznap.

A táplálkozás területén pozitív tendencia, hogy

tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére.

Szintén pozitívum, hogy a lakosság továbbra is nagyobb figyelmet fordít az otthoni élelmiszerbiztonságra, mint a járványt megelőzően. Igaz, az első hullámhoz képest visszaesés volt tapasztalható e téren - írják a közleményben.

A felmérésből többek között kiderült, hogy az elsőhöz képest a járvány harmadik hullámában a vásárlók már gyakrabban mentek boltba, de ez még mindig messze elmaradt a járvány előtti időszaktól, emellett továbbra is dinamikusan nőtt az élelmiszert online vásárlók aránya.

A termékválasztáskor még mindig az íz és a minőség a legfontosabb, viszont a szempontok között előtérbe került az egészségre gyakorolt hatás is - közölte a Nébih.