Annak ellenére, hogy a 21. században vagyunk, a daganatterápia némi lemaradásban van más területekhez képest, és bár folyamatos a fejlődés, összességében az mondható, hogy az érintett betegek mintegy fele sajnálatos mód továbbra is meghal – fogalmazott az InfoRádiónak Kiss István kutatóorvos. Ebből adódóan nagyon lényeges kérdésnek tartja az incidenciát, azaz az új betegségek előfordulásának mutatóját, és ez a szám a csökkenés helyett valamelyest még növekedett is. Ugyanis, mint kiemelte, a daganatokért olyan kockázati tényezők felelősek, amik a mai civilizált világban nemhogy eltűnnének, egyre inkább előtérbe kerülnek.

A Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtani Intézetének vezetője szerint, bár pontos magyarországi adatok egyelőre még nincsenek arra nézve, hogy a koronavírus-járvány milyen mértékben befolyásolta a rákos megbetegedések kezelését, illetőleg a rákdiagnosztikát, félő, hogy ebben a tekintetben sem jó a helyzet. Annál is inkább, mert a European Cancer Organisation szervezet becslése szerint

mintegy egymillió daganatos esetet nem diagnosztizálhattak a kontinensen a pandémia időszakában; körülbelül 100 millió szűrés esett ki Európában.

Pedig a korai diagnózissal könnyen és gyorsan, tökéletesen gyógyíthatók bizonyos daganatok, melyek a késői stádiumban akár halállal is járhatnak – tette hozzá a szakember. „Szerencsére most már úgy tűnik, megindultak-meglódultak a szűrések, és bízva abban, hogy a negyedik hullám már nem lesz annyira komoly, visszatérhetünk a normál kerékvágásba.”

Hozzátette: a rákdiagnosztika terén Magyarország relatíve jól áll, és folyamatos a fejlődés az Országos Onkológiai Intézet a szakmai vezetésével. Szerinte a problémát sokkalta inkább az jelenti, hogy továbbra is rengeteg a daganatos eset, amiben közrejátszik,

Magyarországon még nem kap olyan nagy hangsúlyt a betegségmegelőzés,

amit egyébként megérdemelne. „Az egészségügyön belül a megelőzés és a terápia aránya, viszonya jelenleg nem egészséges” – fogalmazott a kutatóorvos. Kiemelte: ezen a téren pedig addig nem is várható javulás – anyagi, személyi és egyéb okok miatt, nem beszélve arról, hogy az orvostudománynak is megvannak a maga határai –, amíg tízezrével érkeznek a daganatos betegek. Még annak dacára sem, hogy a terápiában is van fejlődés.

Hatékonyan kellene fellépni a fő daganatos kockázati tényezők ellen, különösen azért, mert azok nagy százalékban átfednek a másik nagy „gyilkos”, a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőivel – tette hozzá. „Tehát, ha hatékonyan küzdünk a dohányzás és a túlsúly ellen, és elérjük, hogy az emberek egy kicsit egészségesebben táplálkozzanak, akkor

drámai mértékben csökkenni tudna

ezeknek a betegségeknek a száma.”