Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Nyitókép: Pixabay

Törvényt hoztak a közösségi oldalas fotók torzításai ellen Norvégiában

Ezentúl jelölni kell, ha egy fotót retusáltak. Van azonban némi gond a szabályozással.

A norvég Gyermek- és Családügyi Minisztérium nemrég elfogadott törvénymódosítása szerint, egy közzétett fotón a test méretét, alakját vagy a bőrszínt megváltoztató beavatkozásokat a minisztérium által meghatározott jelöléssel kell ellátni. Nemcsak azokra a módosításokra vonatkozik az előírás, amikor az ajkak, a derékvonalak és az izmok méretének, vonalának megváltoztatását eredményezik, hanem azokra is, amikor a fotó készítésekor szűrőket alkalmaztak.

A törvény megsértőire megemelt bírságok várnak, szélsőséges esetben pedig börtönbüntetést is kiszabhatnának – írta a Vice alapján a marketingmorzsak.hu.

A Vice írása szerint a cél az, hogy jobban kiderüljön a közösségi médiában megjelenő fotók és a valóság közti különbség, amellyel szeretnék elejét venni, hogy a fiataloknak testképzavaraik legyenek e képeket nézegetve.

A szabályozást azonban már csak azért is nagyon nehéz lesz ezt betartatni, mert nagyon nehéz igazolni az apróbb változtatásokat, és az sem egyértelmű, hogy a játék a fényekkel vagy a szaturációval a törvény megszegésének számít-e. Ráadásul mivel a törvény csak a norvég influenszerekre vonatkozik, így a felhasználók továbbra is nézegethetik külföldi influenszerek retusált fotóit és hirdetéseit.

Mindemellett sok influenszer támogatja a döntést, az ugyanis szerintük segíthet véget vetni az olyan képek térhódításának, amelyek fizikailag képtelenségnek számító emberi testeket, arcokat ábrázolnak.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×