Infostart.hu
eur:
384.45
usd:
328.48
bux:
121425.42
2026. január 21. szerda Ágnes
München, 2011. október 27.A világ legkisebb ébresztőóráit gyártó Carlton egyik alkalmazottja minivekkerekkel takarja el szemét a dél-németországi Münchenben 2011. október 27-én, hogy az óraátállítás napjának közeledésére figyelmeztessen. Európa országai a hónap utolsó vasárnapjára, az október 30-ra virradó éjszaka térnek vissza a téli időszámításhoz. (MTI/EPA/Andreas Gebert)
Nyitókép: Andreas Gebert

Miért kell még mindig átállítanunk az órát?

2019-ben az EU-ban eldőlt, hogy le kell táborozni az eredeti téli vagy a jelenlegi életvitel mellett kényelmesebbnek tűnő nyári időszámítás mellett. Az állítgatástól – amely most vasárnap jön – idén még biztos nem búcsúzunk el.

Szombatról vasárnapra virradóra egy órával kevesebbet alhatunk, "cserébe" vasárnaptól egy órával tovább lesz este világos és reggel sötét. Akik szeretik a "rendet", éjjel 2-ig fennmaradnak, és az összes otthoni időmérőjüket "átoperálják" egy órával későbbre, a nyári időszámításra.

A nyári időszámítás jelenleg a világ országainak valamivel több mint a felében egységesen elfogadott módszere azon alapul, hogy ha

a lakosság szokásos ébrenléti ideje közel fedi a természetes világosság idejét

egy nap, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni.

Az áramfogyasztásban jelentkező megtakarítás a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, szolgáltatóknál és a díszkivilágításnál is masszívan jelentkezik.

De hogy találták ki ezt és mikor lesz ennek vége, miközben egyre több tudományos adat szól arról, hogy az emberi szervezetet mennyire terheli meg az évi kétszeri átállás?

Az óraátállítás szükségességét egyes források szerint Benjamin Franklin – az Egyesült Államok alapító atyja – felvetette már 1784-ben, de terve csak a XX. században termékenyült meg, 1916-ban a világon elsőként Amerikában állítgatták át az órát évi kétszer, energiatakarékossági okokból (ismert: az eredeti időszámítás a téli). Ez a "járvány" folyamatosan terjedt, Magyarországra is eljutott (1954), igaz, volt egy olyan időszak, amikor nálunk szünetelt az állítgatás (1958–1979). Az EU-ban 1997-ben egységesült az óraátállítás rendszere. 2019 tavaszán az unió úgy döntött, kiszáll ebből a "tili-toliból", a tagállamokra bízva, hogy a téli vagy a gyári időszámítást választja-e.

Magyarország még nem döntött, de kormányzati megnyilatkozások alapján hazánk elbúcsúzhat az eredeti időszámítástól, és a nyárihoz csatlakozhat, hogy mikor, nem tudni.

A dologból lehet némi kavarodás, Szlovákiában a téli valószínűsíthető, így a változás után nem kelet, hanem észak felé lesz egy óra különbség, fixen. Oroszország 2011-ben búcsúzott el az átállítástól, és vállalta a továbbiakban a nyári időt, de csak három évre, utána átpártolt a télihez.

Közben egyébként Amerikában is változtak a szabályok, legutóbb 2007-ben hosszabbították meg a nyári időszámítást egy hónappal, hátha nyernek még ezzel is valamennyit.

Címlapról ajánljuk
Varga-Bajusz Veronika: ezek a leggyakoribb hibák a felsőoktatási felvételi beadásakor

Varga-Bajusz Veronika: ezek a leggyakoribb hibák a felsőoktatási felvételi beadásakor

December közepén indult a 2026 őszén kezdődő felsőoktatási képzések felvételi eljárása a felvi.hu oldalon. Bizonyos hibák gyakran előfordulnak a kitöltéskor, ezekről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára.

Januári rezsistopot jelentett be Orbán Viktor

A kormány átvállalja a családoktól a januári fűtésszámlákban jelentkező többletet a nagy hidegre való tekintettel – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.
Trump vs. Grönland: így látja a konfliktust a szigeten élt elemző

Trump vs. Grönland: így látja a konfliktust a szigeten élt elemző

Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsorban egy rövid tőkepiaci helyzetjelentést követően Grönlanddal foglalkozunk, egy olyan geopolitikai elemző segítségével, aki maga is fél évet töltött kint a szigeten. Papp Zsanett Gréta klímaszakértő segítségével többek között megvizsgáltuk az USA-Dánia-Grönland között fennálló viszonyokat és érdekellentéteket, a ritkaföldfém-kitermelés realitását, a Grönlandon épülő orosz- és kínai befolyás valóságtartalmát, és azt, hogy mennyire nehezíti meg a sarkköri időjárás a beruházásokat, és az egész életet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×