Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
München, 2011. október 27.A világ legkisebb ébresztőóráit gyártó Carlton egyik alkalmazottja minivekkerekkel takarja el szemét a dél-németországi Münchenben 2011. október 27-én, hogy az óraátállítás napjának közeledésére figyelmeztessen. Európa országai a hónap utolsó vasárnapjára, az október 30-ra virradó éjszaka térnek vissza a téli időszámításhoz. (MTI/EPA/Andreas Gebert)
Nyitókép: Andreas Gebert

Miért kell még mindig átállítanunk az órát?

2019-ben az EU-ban eldőlt, hogy le kell táborozni az eredeti téli vagy a jelenlegi életvitel mellett kényelmesebbnek tűnő nyári időszámítás mellett. Az állítgatástól – amely most vasárnap jön – idén még biztos nem búcsúzunk el.

Szombatról vasárnapra virradóra egy órával kevesebbet alhatunk, "cserébe" vasárnaptól egy órával tovább lesz este világos és reggel sötét. Akik szeretik a "rendet", éjjel 2-ig fennmaradnak, és az összes otthoni időmérőjüket "átoperálják" egy órával későbbre, a nyári időszámításra.

A nyári időszámítás jelenleg a világ országainak valamivel több mint a felében egységesen elfogadott módszere azon alapul, hogy ha

a lakosság szokásos ébrenléti ideje közel fedi a természetes világosság idejét

egy nap, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni.

Az áramfogyasztásban jelentkező megtakarítás a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, szolgáltatóknál és a díszkivilágításnál is masszívan jelentkezik.

De hogy találták ki ezt és mikor lesz ennek vége, miközben egyre több tudományos adat szól arról, hogy az emberi szervezetet mennyire terheli meg az évi kétszeri átállás?

Az óraátállítás szükségességét egyes források szerint Benjamin Franklin – az Egyesült Államok alapító atyja – felvetette már 1784-ben, de terve csak a XX. században termékenyült meg, 1916-ban a világon elsőként Amerikában állítgatták át az órát évi kétszer, energiatakarékossági okokból (ismert: az eredeti időszámítás a téli). Ez a "járvány" folyamatosan terjedt, Magyarországra is eljutott (1954), igaz, volt egy olyan időszak, amikor nálunk szünetelt az állítgatás (1958–1979). Az EU-ban 1997-ben egységesült az óraátállítás rendszere. 2019 tavaszán az unió úgy döntött, kiszáll ebből a "tili-toliból", a tagállamokra bízva, hogy a téli vagy a gyári időszámítást választja-e.

Magyarország még nem döntött, de kormányzati megnyilatkozások alapján hazánk elbúcsúzhat az eredeti időszámítástól, és a nyárihoz csatlakozhat, hogy mikor, nem tudni.

A dologból lehet némi kavarodás, Szlovákiában a téli valószínűsíthető, így a változás után nem kelet, hanem észak felé lesz egy óra különbség, fixen. Oroszország 2011-ben búcsúzott el az átállítástól, és vállalta a továbbiakban a nyári időt, de csak három évre, utána átpártolt a télihez.

Közben egyébként Amerikában is változtak a szabályok, legutóbb 2007-ben hosszabbították meg a nyári időszámítást egy hónappal, hátha nyernek még ezzel is valamennyit.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs: a következő hónapokban egyes alvó vulkánok felébredése komoly gondokat okozhat

Harangi Szabolcs: a következő hónapokban egyes alvó vulkánok felébredése komoly gondokat okozhat

Tavaly 27 országban több mint hatvan vulkán tört ki, ami átlagosnak mondható szám, ugyanakkor több váratlan természeti jelenség is történt – mondta az InfoRádióban a HUN-REN ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője. A geológus szerint idén is várhatók nagy kitörések, a következő hónapokban pedig érdemes lesz odafigyelni Indonéziára, ahol egyes alvó tűzhányók felébredése akár nagyon komoly gondokat is okozhat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Száznál is több rettegett Shahed-drón támadta Ukrajnát, Kínával gyakorlatozik az orosz hadsereg – Háborús híreink vasárnap

Száznál is több rettegett Shahed-drón támadta Ukrajnát, Kínával gyakorlatozik az orosz hadsereg – Háborús híreink vasárnap

Múlt éjjel több mint 150 drónnal, köztük 110 Shahed-típusú eszközzel támadta éjjel Ukrajnát az orosz fél az RBC Ukraine tájékoztatása szerint. A légvédelem a drónok többségét sikeresen lelőtte, az ukrán légierő azt kéri, hogy mindenki ügyeljen a biztonsági előírások betartására. Kína vezetésével a BRICS+ tagországai hadgyakorlatot tartanak Dél-Afrika partjainál, Kína és Irán torpedórombolókkal, Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek korvettekkel, a vendéglátó ország pedig egy fregattal vesz részt a "Will for Peace 2026" kódnevű hadgyakorlaton. Indonézia, Etiópia és Brazília megfigyelőként van jelen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×