Aggtelek mindig jó választás. A Baradla-barlang feletti kilátópontot célozzák meg, Onnan először sziklás, cserjés, majd erdővel szegélyezett ösvényeken, a Kecső-patak mentén ereszkedhetnek le Jósvafőre. Ott mindenképpen csodálják meg a Tengerszemet. Ez egy mesterséges tó, amit
1942-ben, a Baradla-barlangból karsztforrásként kibukkanó Jósva-forrás felduzzasztásával hozták létre
áramtermelés céljából Kessler Hubert kezdeményezésére. Kessler Hubert barlangkutató, karszthidrológus, az országos forráskataszter elkészítője, a budapesti Szemlő-hegyi-barlang felfedezője, az Aggteleki-barlang igazgatója, számos barlangi útvonal első bejárója, illetve a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke volt. 1994-ben hunyt el. A Tengerszem után a Vörös-tó mellett elhaladva, a Baradla-tanösvényen a Szent Ferenc kápolnát érintve gyalogolhatnak vissza a parkolóig.
A Zala-dombságban a mindössze 188 lakosú Zalamerenyéről indítható egy szép körtúra a Garabonci-malomárok, Nagybakónak, Tukora-tető, Kőszikla-szurdok útvonalon, egy szakaszon a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalába kapcsolódva.
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén a Kányavári-szigetnél rakhatják le az autót, hogy utána felfedezzék a Tüskevár Matula bácsijának vízi varázsvilágát. Egy különleges hidat, egy bivalyrezervátumot, két kilátót, és sok madarat ígérek önöknek. A nem túl messzire lévő Zalakaroson a Csiga-tanösvény várja a kirándulókat.
A kéktúrázóknak a Bakonyban a Zirc és Csőszpuszta közötti, 20 kilométeres szakasz teljesítését javaslom, miután megnézték az 1182-ben alapított, arborétumáról és sörfőzési hagyományairól is ismert zirci apátságot.
Az Őrségben a Pityerszer, Kondorfa, Lugos-patak völgye, Hegyhátszentmárton, Ivánc útvonal teljesíthető csalódásmentesen. Pityerszer nevében a pityer valószínűleg a pityer nevű madárra, a szer pedig a lakott magaslatokból lazán összeálló ősi településszerkezet elnevezésére utal.
Pilismarótról a Bonc-hegyen és a Miklós deák-völgyön keresztül, a Hirsch-orom, a Ráró-hegy, a Hamvas-kő és a Dobogó-hegy érintésével a Búbánatvölgyig kirándulhatnak el. A Hamvas-kő feletti lapos hegygerincen egy lerombolt vár maradványát fogják látni. Ez Kurszán, vagy más nevein Curzan, Cuppán, illetve Copjan vára volt, akinek személyében Anonymus gestája és Kézai krónikája szerint nem más tisztelhetünk, mint Kond vezér fiát.
Kőszegről a Szabó-hegy, Óház-tető, Ördögtányér-szikla, Kincs-hegy, Királyvölgyi-forrás, Szulejmán-kilátó útvonalon tölthetnek el egy látnivalókban és élményekben gazdag napot. Az Ördögtányér-szikla messzebbről csak egy szimpla kavicsnak tűnik a nagyobbik fajtából, de ha közelebb mennek, akkor látni fogják, hogy oltárszerű alakja van, és egy tál formájú mélyedést véstek bele. A kutatók szerint őseink vagy terményáldozatot helyeztek el benne, vagy esővizet mertek ki belőle kultikus célokra. Ilyeneket egyébként más országokban is találtak, tehát az biztos, nem a természet műve.
Teljesítménytúrák is lesznek a hétvégén gyaloglóknak, futóknak és kerékpárosoknak egyaránt.
Most rendezik meg
- a Palipista 100-at,
- a Trianon 100-at,
- a Pálos 70-et
- a Regéc 60-at,
- a Pilis 50-et,
- a Boldog Özséb 40-et,
- a Viharbükk 24,5-et,
- a Hotyka 20-at,
- a Papi pipát,
- a Soproni bar(l)angolást,
- a Dombóvári Barangolást,
- a Bakonyi Barangolást,
- a Virágos-nyergi körtúrát,
- a Budai Kilátókat,
- a Zselici Gyalogtúrát,
- a Pilisi Kő Kört,
- a Fezosport Pikniket,
- a VII. Strázsa Honvéd Teljesítménytúrát,
- az Őszi Velencei-tó Kerülő Kerékpáros Túrát, valamint
- a „Lupa mellett Éjjel” és
- a „Magyarországi Forrástúrák a Karancs-Medves hegységben” elnevezésű programot.
Ezekről a Teljesítménytúrázók Társaságának honlapján olvashatnak.
