Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Rendőrök és helyiek a dél-spanyolországi Almonaster la Real településen és környékén pusztító erdőtűz helyszínén 2020. augusztus 27-én. A környékről mintegy 200 embert kellett evakuálni.
Nyitókép: A dél-spanyolországi Almonaster la Real településen és környékén pusztító erdőtűz 2020. augusztus végén. MTI/EPA/EFE/Raul Caro

Elképesztően befűtöttek az emberiségnek az idén

Megdőlhetett a Földön a melegrekord és rekordmennyiségű jég olvadt el Grönlandon, miközben Kaliforniában ismét bozóttüzek pusztítanak.

Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának friss adatai szerint világszerte a harmadik legmelegebb július volt az idei. Az amerikai Új-Mexikó és Texas államokban rekordhőmérsékletet mértek az elmúlt hónapban. A Közel-Keletet ugyancsak rekordhőség sújtotta: Bahreinben az elmúlt 120 év legmelegebb júliusát mérték. Az adatok szerint a Csendes-óceán északkeleti részének egyes területein a vízfelszín feletti hőmérséklet csaknem 5 Celsius-fokkal haladta meg a 40 éves átlagot.

Augusztusról még nincsenek hivatalos eredmények, de a Kalifornia és Nevada határán fekvő Death Valley Nemzeti Parkban

54,4 Celsius-fokot mértek augusztus 16-án. Ha igazolják, akkor az lehet a legforróbb levegőhőmérséklet a Földön.

Bár 1913. július 10-én ugyan ezen a helyen 56,6 fokot mértek, de az olvasás pontosságát a szakértők már régóta vitatják.

Death Valley Nemzeti Park, 2020. augusztus 18.
Fényképezkedő házaspár a szélsőségesen magas hőmérsékletre figyelmeztető táblával az előtérben a Death Valley (Halál-völgy) Nemzeti Park területén fekvő Badwater-medencében 2020. augusztus 17-én. A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat az előző napon rekordmagasságú, 54,4 Celsius-fokos hőmérsékletet mért a területen.
MTI/AP/John Locher
Fényképezkedő házaspár a szélsőségesen magas hőmérsékletre figyelmeztető táblával az előtérben a Death Valley (Halál-völgy) Nemzeti Park területén fekvő Badwater-medencében. A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat az előző napon rekordmagasságú, 54,4 Celsius-fokos hőmérsékletet mért a területen. MTI/AP/John Locher

Több kutatás látott napvilágot az elmúlt hetekben a melegedő éghajlat okozta rekord szintű jégolvadásról is. A Leeds-i és az Edinburgh-i egyetemeken, valamint a londoni University College-ban dolgozó brit tudósok a sarkvidékekről, a gleccserekről és a hegyekről készült globális műholdképek felvételeit elemezték, kutatásuk azt állapította meg, hogy

28 billió tonna jég olvadt el a Földön 1994 óta.

A jégolvadás miatt a tengerszint az évszázad vége előtt akár 1 métert is emelkedhet. Ez az előrejelzés megegyezik az IPCC, vagyis az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legrosszabb forgatókönyvével.

A Nature folyóiratban július végén jelent meg az az elemzés, amely szerint a tengerszint növekedéséből következő áradások 14 ezer milliárd dolláros kárt fognak okozni 2100-ig, ami megfelel a világ GDP-jének ötödével. A tengerszint-növekedés az évszázad végére egymillió négyzetkilométernyi partszakaszt érint majd, ez akkora, mint Franciaország területének kétszerese. Sűrűn lakott övezetekről van szó, így

300 millió ember közvetlenül érint majd a tengerszint-emelkedés.

A Nature Communications Earth & Environment folyóiratban a napokban közzétett tanulmány szintén a műholdas felvételekre hagyatkozott, és megállapította, hogy tavaly minden eddigi rekordot megdöntve, 586 milliárd tonnányi jég olvadt el Grönlandon. A tavaly elolvadt jégmennyiségből több mint 532 billió liter víz keletkezett. Ez a víz mennyiség elég lenne arra, hogy 1,25 méter magasan beborítsa Kaliforniát.

Napa megye, 2020. augusztus 22.
Erdőtűz lángjait figyeli egy tűzoltó a kaliforniai Napa megyében 2020. augusztus 21-én. A Kaliforniában pusztító bozóttüzek miatt mintegy 120 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, hatan életüket vesztették.
MTI/FR34727 AP/Noah Berger
Erdőtűz lángjait figyeli egy tűzoltó a kaliforniai Napa megyében. MTI/FR34727 AP/Noah Berger

Csakhogy valójában Kalifornia hetek óta épp hogy vízhiánnyal és bozóttüzekkel küzd. Donald Trump amerikai elnök természeti katasztrófának nyilvánította a kaliforniai tüzeket, és ezzel szövetségi anyagi forrásokat biztosított a tűzvészek elleni küzdelemhez. 14 ezer tűzoltó dolgozik a lángok megfékezésén, amelyek 585 helyen pusztítanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×