Az idei év márciusa is nagyon meleg volt globálisan. A középhőmérséklet szinte azonos mértékben alakult a 2017-es, valamint a 2019-es márciusban mért számokkal, azonban még nem érte el a valaha mért legmelegebb, 2016-os értéket.

Ennek pedig azért van nagy jelentősége, mert 2020-ban már a január és a február is a legmelegebbek között szerepelt globálisan – emelte ki az InfoRádiónak Lakatos Mónika éghajlatkutató. Az idei január, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) által kiadott jelentés szerint a valaha mért, vagyis 1880 óta, a legmelegebb volt, míg az idei február a dobogó második fokán végzett, és ez igaz Európa vetítve is.

A szakember megjegyezte, ha visszatekintünk a globális mérésekre, a legmagasabb középhőmérsékletek jellemzően a 80-as évek óta születtek, bár Magyarország esetében már 1916-ban is és 1934-ben is nagyon meleg volt a március, a csúcs azonban 2014-ben született, amit a 2017-es is nagyban megközelített.

Miközben – sajnálatos mód – közel egy hónapja nem hullott jelentős csapadék, ahogyan januárban sem, így most főként a decemberi csapadékból raktároznak még a mélyebb talajok, a felső 20 centis rétegben viszont már 40 százalék, vagyis a kritikus szint alá csökkent a talajnedvesség, tette hozzá az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Ami komoly problémákat okoz.

Vagyis az éghajlatváltozás egyik hatása a térségünkben is, hogy a szélsőséges időjárási és éghajlati események gyakoribbá válnak, amit közé tartozik az aszály is. Erre pedig feltétlen számítania kell Magyarországnak is a stratégiai felkészüléseknél – emelte ki a szakember.