A cégek üzleti modellének működésében látja a hiátusokat az Amnesty International (AI), nevezetesen, hogy a Facebook és a Google az utóbbi években arra építette föl a működését, hogy minél több személyes adatot gyűjtsön elsősorban, de nem kizárólag a felhasználóiról, ezen információkat pedig készpénzre váltsa, persze a felhasználók beleegyezésével – magyarázta Demeter Áron emberi jogi szakértő.

A szervezet szerint a GDPR-rendelet komoly előrelépést jelent, de ez kizárólag az EU-ban érvényes. Demeter Áron arra is felhívta a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozva, hogy

a világ számos pontján konkrétan a Facebook jelenti az internetet.

Sőt, van, ahol maga a közösségi portál szolgáltatja a kizárólagos hozzáférést a világhálóhoz, így az érintetteknek két választásuk van: vagy hozzájárulnak ahhoz, hogy a személyes adataikból készített profilokkal kereskedjenek, vagy teljes mértékben kimaradnak az internet világából.

Az említett gyakorlat elsősorban a fejlődő országokra érvényes – folytatta az Amnesty International munkatársa. Egy olyan területe van a világnak, amelyre az emberi jogi mozgalom jelentésének a konkrét megállapításai nem érvényesek, mégpedig Kína, miután az egy tűzfallal választotta le magát az internetről, ezáltal egy

saját világhálós ökoszisztémát működtet,

ami az AI szerint számos szempontból problémás. Rajtuk kívül azonban mindenkit érint a beszámoló, hiszen a Facebooknak például havi szinten legalább hárommilliárd felhasználója van.

A szakember megfogalmazása szerint mindenhol veszélyben vagyunk, így Magyarországon is, annál is inkább, mert egyre nehezebb ebből kimaradni.

Sokszor az a választásuk az embereknek, hogy vagy használják ezeket a platformokat és emiatt hozzájárulnak ahhoz, hogy az adataikkal történik, ami történik, vagy kimaradnak

ebből, ezáltal például fontos diskurzusokból, kapcsolattartásokból. Demeter Áron egyébként nem ért azzal egyet, hogy az emberek minden esetben tudnák, hogy mi is történik az adataikkal.

Ezért lenne arra szükség, hogy az államok, nem kizárólag az unióban, hanem mindenhol, komolyabban vegyék az adatvédelmet, és rákényszerítsék ezeket a cégeket arra, hogy változtassanak az üzleti modelljeiken, hogy ne kelljen a felhasználónak döntenie, hogy vagy használja ezeket az eszközöket, lemondva a magánszférájáról, vagy pedig nem.

Az Amnesty International úgy véli, hogy

a GDPR-nál is szigorúbb szabályozásokra lenne szükség.

Tagállami szinten olyan jogszabályokra van szükség, amelyek lefektetik, hogy ezek a cégek milyen típusú adatokat gyűjthetnek, és aztán ezekkel mi történik. A legfontosabb – emelte ki ismét Demeter Áron –, hogy ne kelljen az embereknek választaniuk, és lehessen a Google-t és a Facebookot úgy használni, hogy az ember nem járul ahhoz hozzá, hogy marketing- vagy reklámcélokra továbbítsák az adatait.

A Facebook és a Google vitatja a civil szervezet állításait. Észrevételeik a jelentésben megtalálhatók.