Infostart.hu
eur:
353.44
usd:
305.45
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Nyitókép: Pixabay.com

Harapós kezdés a kutyás világszervezet új magyar elnökétől

Magyar elnöke lett a világ legnagyobb kutyás szervezetének. Jakkel Tamást Sanghajban választották meg a Nemzetközi Kinológiai Szövetség vezetőjének, szűzbeszédében a kínai kutyahúsevés ellen emelt szót. Az InfoRádiónak azt mondta: az állatvédelmi szabályok folyamatos szigorítása kontraproduktív is lehet, és végső soron maguknak a kutyáknak árthat.

Az 1911-ben alapított, belgiumi székhelyű Nemzetközi Kinológiai Szövetség öt kontinens kilencvenöt országának kutyás szervezeteit tömöríti. Egyszer, 1971-ben egy éven át már volt magyar elnöke. Jakkel Tamást két évre választották meg.

"Magyarország pozícióit egyértelműen javítani tudja egy magyar elnök. Nagyon sok nemzetközi, illetve szakmai kérdés merülhet fel, például a magyar fajták vonatkozásában egy tendermódosítás közepén vagyunk, amelyben a diplomáciai segítségnek igen nagy jelentősége lehet" - fogalmazott az InfoRádióban Jakkel Tamás.

Az új elnök modernizálná a kutyás világszervezetet, és javítana annak kommunikációján. Ehhez egyértelmű állásfoglalásokra van szükség - tette hozzá Jakkel Tamás, és a megválasztása után, kínai vendéglátóik elé állva demonstrálta is, hogy mire gondol.

"Egyértelművé tettük, hogy bizonyos tradíciók, történetesen

a kutyahúsevés nem elfogadható, tiltakozunk ellene, és ezt a tiltakozást, lévén, hogy egy kommunista országról van szó Kína esetében, csak ott, a helyszínen lehet megtenni, hiszen az információs csatornák egyébként igen korlátozottak."

Jakkel Tamás nagyon fontosnak tartja az állatvédelmet - a felelős állattartást például már az általános iskolában oktatná -, ugyanakkor úgy véli, hogy nemcsak az állatvédőknek, hanem a tenyésztőknek is hallatniuk kell a hangjukat, amikor az állatvédelmi szabályok szigorítása újra és újra napirendre kerül.

"Létezik egy olyan terv Európában - Magyarországra nem jellemző ez -, amely valamilyen módon az emberi történelemnek az ember-kutya kötődését és a fajtatiszta kutyák több mint kétszáz éve kialakult kultuszát próbálja deheroizálni és rombolni abból a téves elképzelésből eredően, hogy akkor nem lesznek a sintértelepeken kutyák. Én azt gondolom, hogy itt is egy egészséges egyensúlyt kell kialakítani, a sintértelepen kutyák nem azért vannak, mert a tenyésztők fajtatiszta kutyákat tenyésztenek. Hadd mondjak egy példát:

Magyarországon körülbelül 18 ezer fajtatiszta kutyát törzskönyveznek egy évben. A hazai összkutyalétszám, 2,5-3 millió, tehát töredéke a tenyésztőktől származó kutyák száma

a teljes létszámnak" - mutatott rá Jakkel Tamás.

A magyar kutyás társadalom diplomáciai erejét nem csupán Jakkel Tamás elnökké választása bizonyítja, hanem az is, hogy 2021 májusában Magyarországon rendezik meg a Nemzetközi Kinológiai Szövetség európai kutyakiállítását, amelyen 350 fajta Európa-bajnokát választják meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×