Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
328.61
bux:
121246.33
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Komoly lépéseket tervez a brit kormány az álhírek és a közösségi média ügyében

Az álhírek demokráciára gyakorolt veszélyeire figyelmeztetnek a brit parlament alsóházának médiáért felelős bizottságának tagjai, a testület elnöke pedig vasárnap úgy fogalmazott, az interneten terjedő álhírek kezdik kiszorítani a valódiakat.

Damian Collins, a digitális, kulturális, média- és sportbizottság elnöke a BBC hírtelevíziójának vasárnapi adásában úgy vélekedett, az emberek nehezen ismerik fel a hamis híreket.

A bizottság hét végén ismertté vált előzetes jelentésében a közösségi média szigorúbb szabályozását sürgette a demokrácia védelmében.

A BBC szerint a kormány "digitális ujjlenyomat" bevezetését tervezi a választási hirdetésekre vonatkozóan,

vagyis megkövetelné, hogy egyértelműen azonosítható legyen az internetes politikai kommunikáció közzétevője.

A Facebook nem is tudta, mi történik

A jelentés a Cambridge Analytica adatkezelési botránya nyomán született. A londoni székhelyű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó céget az a vád érte, hogy politikai megrendeléseket teljesítve közösségi portálok, főként a Facebook felhasználóinak adataival élt vissza, többek között az európai uniós tagságról tartott 2016-os brit népszavazás és az ugyanabban az évben rendezett amerikai elnökválasztás során.

A brit parlamenti bizottság a választások manipulálásának lehetőségeiről és arról is tájékozódva állította össze jelentését, hogy az orosz titkosszolgálatok miként befolyásolták a szavazásokat a Facebookon futtatott hirdetésekkel.

Damian Collins szerint a népszerű közösségi portál nem tudott arról, mi folyik a felületein. "Épp ezért érezzük úgy, hogy veszélyt jelent a demokráciánkra" - mondta az álhírek terjedéséről.

"Ha ezek az eszközök annyira erőteljesek, hogy egyetlen gombnyomással világszerte milliókat érnek el velük, ha hatékonyan tudják használni őket a hamis információk terjesztésében anélkül, hogy bárhol is szerepelne a forrás, akkor ez olyan veszély, amellyel szembe kell szállnunk" - fogalmazott.

A jelentés rávilágít arra, hogy az emberek egyre inkább a közösségi médiából, semmint a kommunikáció hagyományos formáit, a televíziót, a nyomtatott sajtót vagy a rádiót használva tájékozódnak. Ráadásul kevésbé valószínű, hogy megkérdőjelezik a közösségi hálón megosztott információ hitelességét, mert legtöbben bíznak az ismerőseikben. A bizottság szerint az álhírek formája széles skálán mozoghat a szatírától a paródián át a manipulált képekig és a propagandáig.

Megadóztatnák a közösségi médiát

A testület javaslatai között szerepel a brit választási törvény korszerűsítése a modern világ követelményeinek megfelelően, egy új adó bevezetése a közösségi médiára, amelynek bevételeiből digitális műveltségi programokat finanszíroznának az iskolákban, az internetes hirdetések nagyobb átláthatóságának megteremtése vagy épp a személyes adatok és a személyiségi jogok fokozottabb védelme.

A parlamenti bizottság a tervek szerint év vége előtt ismerteti végleges jelentését, a brit kormány pedig várhatóan még idén közzéteszi javaslatait az internet és a közösségi média biztonságosabbá tételéről.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

A háború ötödik évéhez közeledve Ukrajna gazdasága egyszerre válságövezet és működő gazdasági tér: miközben az állam pénzügyileg teljes mértékben külső forrásokra szorul, a mindennapi gazdasági életet a nemzetközi támogatások és hitelek tartják mozgásban. A 2026-os költségvetési pálya, a rekordméretű katonai kiadások és a több mint 18 százalékos GDP-arányos hiány világossá teszi, hogy az ország béke nélkül önfenntartó módon nem lenne működőképes. Ebben a kontextusban jelent meg a 700–800 milliárd dolláros rekonstrukciós és „jóléti” horizont, amelyet a magyar kormány hevesen bírál. Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan jelezte: egy ilyen nagyságrendű, hosszú távú európai pénzügyi elköteleződés Magyarország számára is érzékelhető fiskális terheket jelentene. A kérdés az, hogy a Kijev által tervezett, kvázi újjáépítési alap esetében a fő kérdés, hogy mennyi piaci befektetőt találnak. Az ígéretes, hogy az Egyesült Államok már készül leütni a 800 milliárdos szerződést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×