"Az emberek többféle okból döntenek az organikus élelmiszerek megvásárlása mellett. Egyike ezeknek a feltételezett egészségügyi előnyük" - mutatott rá Crystal Smith-Spangler kutatásvezető, a Stanford Egyetem munkatársa.

A tanulmányhoz több mint 200 korábbi vizsgálat eredményeit tekintették át és elemezték, amelyekben vagy az organikus ételeket fogyasztó emberek egészségét hasonlították össze azok egészségével, akik hagyományos élelmiszert ettek, vagy az élelmiszerekben lévő összetevők (tápanyagok és szennyezés) szintjét mérték.

A vizsgált élelmiszerek között gyümölcsök, zöldségek, magvak, húsok, valamint tojás és tej volt. A bioélelmiszerek termelése közben tiltott a szintetikus növényvédő- és rovarölőszerek, fertőtlenítők használata, de hormonokat és antibiotikumokat sem alkalmazhatnak a termelők, az állattartásban pedig előírás a legeltetés is.

Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a növényi és állati eredetű élelmiszerekben nem volt különbség a vitaminok mennyiségében attól függően, hogy organikusan vagy hagyományosan termelték. A tápanyagokban egyetlen apró különbséget fedeztek fel, az organikus termékekben kissé több volt a foszfor. Egyes esetekben organikusan előállított tejben és csirkehúsban valamivel több omega-3 zsírsavat találtak, ám erre csak pár tanulmányban utaltak.

A hagyományosan előállított élelmiszerek több mint harmadában volt kimutatható valamely peszticid maradványa, míg az organikus termékeknek csupán 7 százalékánál. Az organikusan előállított disznó- és csirkehúsban pedig 33 százalékkal kisebb eséllyel volt jelen három vagy több antibiotikummal szemben rezisztens baktérium, mint a hagyományosan termelt húsokban. Az előírt határértéket Smith-Spangler szerint csak elvétve haladta meg a szennyező anyagok mennyisége az organikus vagy hagyományos élelmiszerekben, ezért nem tisztázott, hogy a kimutatott maradványoknak milyen egészségügyi hatása lehet.

Más kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy szükséges lenne az eddigieknél alaposabban feltárni az organikusan és hagyományosan termelt élelmiszerek közti esetleges egészségügyi és biztonságossági különbségeket.

A tanulmányt szerzői az Annals of Internal Medicine című orvosi folyóiratban ismertették.