Nisimura Takesi, a Kiotói Egyetem főemlőskutató intézetének kutatója és csapata a helyi állatkert egyik fehérkezű gibbonjának (Hylobates lar) énekén figyelték meg a héliumgáz hatását. A gáz hatására az állat természetellenesen magas hangokat képzett, amelyeket a kutatók egy matematikai modell segítségével értékeltek ki.
Bár hangzásra leginkább egy visító kismacska hangjára hasonlított az ének, az eredmények megdöbbentőek voltak. Kiderült, hogy a gibbonok az operaénekesekhez hasonlóan képesek hangszálaik irányítására, a nehezen elsajátítható énektechnikára - közölte a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.
Az adatok a gibbonok beszédének evolúcióját új fényben tüntették fel, és fényt derítettek arra, hogy az emberi beszéd fiziológiai alapja nem is olyan egyedülálló, mint eddig hitték.
A kutatók részletesen az American Journal of Physical Anthropology című szaklapban ismertették eredményeiket.
Hőség: most jön a neheze, aztán pedig a sarkvidéki levegő – itt vannak a figyelmeztetések
