Székesfehérvár őrzi 1777 óta Szent István fejereklyéjét, 1930-től pedig Szent Imre ujjának csontereklyéjét, de - ahogy Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök fogalmazott - "hiányzott a családból az édesanya".

Mint mondta, keresték a módját, hogyan lehetne ereklyéiben teljessé tenni az első magyar szent családot, s ezért a családok éve alkalmából arra kérte Passau püspökét, hogy ajándékozza Székesfehérvárnak a passaui niedernburgi templomban eltemetett Boldog Gizella csontereklyéjét.

Wilhelm Schraml passaui megyés püspök, eleget téve a kérésnek, személyesen vitte el Székesfehérvárra Gizella királyné lábszárcsontjának egy hiteles darabját.

A relikvia átadása alkalmából tartott ünnepi szentmisén Spányi Antal megyés püspök arról beszélt, hogy Gizella királynénak nemcsak az anya és a feleség szerepét kellett betöltenie, hanem hitével, életpéldájával, férje támogatásával tanúságot is kellett tennie "a hittel élt élet" szépségéről, erejéről, másokat segítő jóságáról".

Passau püspöke homíliájában a családról, mint az élet és a hit iskolájáról szólt a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt. Rámutatott: "minél inkább oldódik a szilárd családi struktúra, annál erősebben jelentkezik a bizalommal és szeretettel teljes élet utáni vágy". A család napjainkban "olyan fontos az emberek számára, mint még soha."

"Betemetjük a népek éltető forrását, ha nem támogatjuk és védjük a családot" - mondta Wilhelm Schraml.

Boldog Gizella csontereklyéjét Szent István és Szent Imre ereklyéjével együtt a családok évében a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban, majd a liturgikus ünnepek alkalmából tekinthetik meg az érdeklődők - mondta el Székesfehérvár megyés püspöke.

Spányi Antal hozzátette: tervezik az első magyar szent család ünnepének meghonosítását, ezzel is segítve, hogy megtörténjen Boldog Gizella szentté avatása.