Az interneten való szörfözéssel hozzájárulunk a globális felmelegedéshez, mivel növeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Harvard Egyetem professzorával, Dr. Alex Wissner-Grosszal a Sunday Times arra kereste a választ, vajon miként lehetne zöldebb a világháló.

Reggel van, leültünk a kávénkkal a számítógép elé és a YouTube legfrissebb videóit nézegetjük, esetleg átfutjuk a híreket, amíg a gép letölti a néznivalót. Ártatlan tevékenységnek tűnik, de mindezzel az energiaipar ökológiai lábnyomát növeljük - ami pedig már nagyobb, mint az egész repülőiparé repülőstül, kerozinostul, repülőterestül.

Az internet fönntartása, a honlapok működtetése, böngészése valódi környezetterhelést jelent, minthogy az egész rendszer fönntartása rengeteg áramot igényel - ezt az áram pedig többnyire fosszilis energiával, például széntüzelésű erőművekben termelik.

Amikor tehát Magyarországon letöltünk egy kaliforniai szerverről működtetett honlapot, legalább két kontinens erőművei ontják a szén-dioxidot a légkörbe, hogy megnézhessük a videónkat.

Mióta a nap minden órájában több millióan szörföznek a neten, a szénipar 2 százalékát adja a világ károsanyag-kibocsátásának. Az amerikai Gartner kutatócég szerint az információs-kommunikációs ipar szénalapú áramfogyasztásának ökológiai lábnyoma 2007-ben haladta meg a repülési iparét. Ráadásul Ázsiában és Afrikában rohamosan nő az internetfelhasználók száma.

A Times nyilvános adatokon alapuló számításai szerint minden egyes Google-os keresés 5-10 gramm szén-dioxiddal "dúsítja" a levegőt. Különösen azért, mert a Google egyedülálló keresője az információt több szerveren átfuttatva válaszol a kérdésekre. Másfelől egy szimpla honlap olvasgatása másodpercenként húsz milligramm szén-dioxidot termel. A bonyolultabb, animációkban, videókban gazdag portálok viszont akár háromszáz milligramm szén-dioxid kibocsátásáért is felelősek lehetnek másodpercenként.

De honnan származik ez a szennyezés? Elsősorban a honlapok és letöltések, a számítógépes infrastruktúra fenntartására, működtetésére, használatára fordított árammennyiség a felelős ezért. A legtöbbet a számítógépek maguk fogyasztják, pusztán azzal, hogy be vannak kapcsolva. A második helyen áll a hálózati infrastruktúra, ami közvetít a honlapok közt, a szerverekkel és adatközpontokkal. A legkevesebbet maguk a honlapok fogyasztják. A szoftverhibák és más problémák pedig csak növelik az áramfelhasználást, minthogy sok időbe és energiába kerül kijavítani őket.

A Sunday Times szerint január 10-én Gordon Brown brit miniszterelnök weboldala csupán 64, a királynőjé 54, a BBC népszerű portálja pedig mindössze 49 százalékos hatékonysággal használta fel az általa fogyasztott energiát.

A felhasználók az évek folyamán hozzászoktak ahhoz, hogy ellenőrizni tudják az általuk látogatott honlapok biztonságát és sok más egyéb tulajdonságát. Most azon a sor, hogy a fenntartókon számon lehessen kérni: annyira zöldek, amennyire csak lehetnek.