Infostart.hu
eur:
356.35
usd:
308.71
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás

"Akár kilenc és fél másodperc alatt is le lehet futni a 100 métert"

Az ember képes arra, hogy 9,5 másodperc alatt fussa le a 100 méteres távot - állítja egy amerikai kutató, aki szerint azonban a versenylovak és kutyák már elértek teljesítőképességük határához.

Ha beválnak Mark Denny jóslatai, akkor valamikor a jövőben egy férfi sprinter akár több mint kéttized másodpercet is lefaraghat a 100 méteres futás rekordidejéből. A jelenlegi világcsúcsot a jamaikai Usain Bolt tartja, aki idén augusztusban a pekingi olimpián 9.69 másodperc alatt futotta le a távot. Akkor több szakember is úgy kommentálta az eredményt, hogy ezt az időt már szinte lehetetlenség tovább faragni.

A Stanford Egyetem biomérnöke, aki mellesleg maratoni futó is, azt vizsgálta, hogy vajon létezik-e abszolút határ, amelyen túl már nem lehet gyorsabban lefutni a 100 métert. Összevetette a leggyorsabb férfi futók időeredményeit, és megállapította: a sportolók még egyik versenytávon sem érték el azt a csúcssebességet, amelyet már nem lehet túlszárnyalni.

A kutató szerint a férfi sprinterek közül valaki egy nap 9,48 másodperc alatt futja le a 100 métert, de a nők is jócskán faragni fognak a jelenlegi 10,19 másodperces világrekordból. A maratonistáknál a 42,195 kilométert a most érvényben lévő rekordhoz képest a férfiak több mint 4, a nők pedig három perccel rövidebb idő alatt futhatják majd le.

A professzor megnézte a leggyorsabb állatok teljesítményét is. A lovak esetében a Kentucky Derby eredményeit fésülte át az 1940-es évektől, valamint két másik nagy amerikai verseny győzteseit az 1970-es évektől kezdve, és arra a következtetésre jutott, hogy a telivérek sebessége nem fejlődött számottevően. Ugyanezt találta a kutyaversenyek adataiban is.

A szakértő azonban bevallotta: fogalma sincs, milyen fiziológiai korlátai lesznek a futók teljesítményének, ha majd egyszer eljutnak a határhoz - oda, amelynél gyorsabban már nem lehet futni.

Címlapról ajánljuk
Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

2024-ben az EU-tagállamok összesen 1,2 millió embert honosítottak: a legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor­szág következett. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: bár 2025-re még nincsenek hivatalos adatok, a tendenciák alapján további növekedés várható. Részletesen beszélt arról is, hogy a nagyobb európai országok hogyan kezelik a helyzetet.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×