Annyira rápörgött a bizniszre, hogy most hárommilliárdos csalás lett belőle

Az ellenőrzött vállalkozás a befogadott számlák szerint belföldről vásárolt számítástechnikai eszközöket és alkatrészeket. Papíron valamennyi beszállítója ugyanattól a Szlovákiában bejegyzett cégtől szerezte be az árut. Az ellenőrzött cég a bizonylatok alapján az árut magyarországi piacvezető nagykereskedelmi partnereinek továbbértékesítette.

A revizorok feltárták, hogy

a társaság és a termékeket állítólagosan neki értékesítő, nem valódi beszállítók vezetői, tisztségviselői más cégek mögé bújva már korábban is fiktív értékesítési láncokat építettek ki.

Ahogy most, korábban is az volt a céljuk, hogy az adómentes közösségi beszerzéseket levonható áfát generáló belföldi ügyletnek álcázzák.

Az ellenőrzés azt állapította meg, hogy a fantom számlakibocsátó társaságok valódi tevékenységet nem végeztek, és soha nem rendelkeztek a számlákra írt árukkal. Így ezeket a vizsgált társaság sem vehette meg tőlük.

Az adóellenőrök az útdíjfizetést ellenőrző kamerák felvételeit és adatait is felhasználva kiderítették, hogy a termékek fuvarozásának időpontjaiban nem történt szállítás,

a kamerák egyáltalán nem rögzítettek ilyen adatokat a hamis szállítási útvonalakon.

Az ellenőrzött társaság, leplezve tényleges célját, egy valódi webshopot is működtetett, a legális kiskereskedelmi tevékenység azonban forgalmának csak alig egy százalékát érte el.

A cégnek a fiktív számlázási lánc kialakítása

több mint tízmilliárd forintjába kerül.

Az összeget adóhiány, bírság és késedelmi pótlék formájában kell megfizetnie a költségvetésnek. A követelést a NAV már az ellenőrzés megkezdésekor részben biztosította, bankszámla-zárolással, készpénz, követelés, illetve ingó vagyon lefoglalásával.