Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik európai parlamenti képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a legfőbb ügyész indítványára 2015 októberében az EP felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedés, valamint költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt Kovács Béla, illetve költségvetési csalás miatt három társa ellen. Kovács Béla időközben kilépett a Jobbikból.

A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat többek között energetikai ügyekről, EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az ügyészség szerint az volt, hogy az EP-ben erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.

A másik, költségvetési csalásra és hamis magánokiratok felhasználására vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő tettesként, három társa, három gyakornok bűnsegédként több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. Az ügyész vádbeszédében szerdán Kovács Bélára letöltendő fegyházbüntetést, a három megvádolt gyakornokra felfüggesztett szabadságvesztést kért.

Pénteken perbeszédében Szikinger István ügyvéd, Kovács Béla védője leszögezte: nem volt kémkedés, védence nem adott át bizalmas adatokat, amelyek hátrányt okoztak az EU-nak, nem követett el semmit. A diplomatákkal való kapcsolattartás egy EP-képviselő feladatkörébe tartozik, Kovács Béla képviselői munkája nyilvános, ő csak a véleményét mondta el a találkozókon.

A védő arra is felhívta a figyelmet: az EP illetékes szerve a büntetőeljárásban nyilatkozott arról, hogy nem kifogásolja Kovács Béla vádbeli tevékenységét. Szikinger István szerint az EP kérdésekre adott válaszából kitűnik, hogy az EP úgy ítéli meg, el tudja dönteni mit szabad a tagjainak, ebben kérdésben nem tart igényt a magyar bűnüldöző hatóságok segítségére.

Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy Kovács Béla az eljárás során mindvégig együttműködő volt, nem találtak nála olyan adatállományt, amely kémtevékenységre utalt volna, és maga kérte, hogy szembesítsék az ügy bizonyos szereplőivel, illetve oldják fel a titkos iratok minősítését, de mindhiába. Szikinger István szerint sem tanúk, sem tárgyi bizonyítékok nem támasztják alá a kémkedés vádját.

Kiemelte, hogy Kovács Béla ügyészség által vizsgált és kifogásolt tevékenységének a jelenetős része olyan időszakban zajlott, amikor még arra vonatkozó büntetőtörvénykönyvi tényállás sem létezett. A vádbeli EU intézményei elleni kémkedés bűncselekménye csak 2014. január 1-jétől hatályos, valójában személyre szóló jogalkotás történt, a parlament megalkotta a lex Kovács Bélát.

"Szégyen ez az eljárás egy demokratikus jogállamban" - vélekedett Szikinger István.

A költségvetési csalás vádjával kapcsolatban a védő szintén Kovács Béla felmentését indítványozta. Álláspontja szerint szándékos szabályszegés nem történt, csak hiba, amennyiben a gyakornokoknak Brüsszelben, illetve Strasbourgban kellett volna ellátniuk feladataikat, de ez túlnyomórészt Magyarországon zajlott. Ezt a hibát Kovács Béla elismerte és a szabályoknak nem megfelelő támogatást visszafizette az EU-nak, szándékosan jogosulatlan támogatásban azonban senkit nem akart részesíteni.

Az egyik gyakornok ügyvédje szintén felmentést indítványozott perbeszédében és azt emelte ki: védence nem írt alá valótlan szerződést, csak egy biankó megállapodást, amibe beírta személyi adatait. A gyakornok végzett munkát, de annak helyét nem ő határozta meg. Egy másik gyakornok ügyvédje A tanú című filmben feldolgozott koncepciós eljáráshoz hasonlította az ügyet.

A jövő hétre kitűzött tárgyaláson várhatóan folytatódnak a védőbeszédek, majd a vádlottak szólalnak fel az utolsó szó jogán, azután következhet az elsőfokú ítélet kihirdetése a Kovács Béla és társai ellen kémkedés és más bűncselekmények vádjával indult büntetőperben a Budapest Környéki Törvényszéken.