Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

"Hála istennek, sok az idétlen című könyv"

Észt zokniminták a világ minden táján - ez a címe annak a könyvnek, amely hat másikkal esélyes idén a legidétlenebb című könyv címére. A díjat a The Bookseller című brit magazin alapította, a negatív elismerés fő szervezője és az előzsűrizés elnöke a lap egy munkatársa, Horace Bent.

A zoknis könyv mellett döntős az Egy japán csibenemszakértő memoárkötete című mű, amely Andoh Koicsiről szól. Ha valakinek elsőre nem ugrana be a név: ő volt az a japán, aki az 1930-as években Yorkshire-be utazott, hogy megtanítsa brit baromfitenyésztőknek, miként lehet megállapítani a naposcsibék nemét.

Döntőbe jutott az Irodaszékek rendszertana, továbbá A gomba a keresztény művészetben című könyv is. Bent elég idétlennek találta az Egy évszázad homokkotrása a Bristoli-csatornában című munka címét is, és bizalmat szavazott neki a hülyeségversenyben, amelynek kezdete 1978-ra nyúlik vissza.

Bent az idén nagyon elégedett a terméssel. "Annyira szoros a mezőny, hogy a szokásos hat helyett hét került a döntőbe" - mondta a brit Metro újságnak.

Akadt azonban két szűk esztendő is, amikor egyáltalán nem talált Bent kellőn idióta című könyvet a címre: 1987-ben és 1991-ben volt ennyire vérszegény a kínálat.

Tavaly egyébként olyan kötet nyert, amely Dzsingisz kán fogászatmenedzselési módszerét ajánlja. A könyv pontos címe: Managing a Dental Practice: The Genghis Khan Way, azaz Fogászatmenedzselés Dzsingisz kán módra.

Hogy a félelmetes mongol hadúr mennyit foglalkozott fogászattal, nem tudni, de csatákban bizonyára kiverte jó pár ember jó pár fogát. A mű szerzője, Michael R. Young nem ebben a vonatkozásban buzdítja a fogorvosokat, hogy tanuljanak a rettegett hadvezértől

A döntőbe jutott könyvcímekre március 24-től lehet szavazni, a győztest március 30-án hirdetik ki. 2000 előttig még Benté volt a döntő szó, azóta a közönségé.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×