Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál
Hó borítja a Vezúv csúcsát a pompeji régészeti park felõl nézve Nápoly közelében 2021. február 15-én. Pompeji ókori római romvárost a Vezúv kitörése pusztította el 79. augusztus 24-én. A régészeti parkot 1997-ben vették fel az UNESCO kulturális világörökségi jegyzékére.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Cesare Abbate

2000 éves titkok bukkantak elő Pompeji falain

A rajzok között gladiátorharcok és szerelmi vallomások is szerepelnek.

Eddig nem látott graffitikre bukkantak Pompejiben fejlett 3D képalkotás segítségével, amelyek gladiátorharcokat és szerelmi vallomásokat ábrázolnak – olvasható az Arkeonews oldalán, amit a 24.hu szemlézett. Bár az ókori város felfestményeit több mint két évszázada tanulmányozzák, fényképezik és kategorizálják, több 2000 évvel ezelőtti alkotást csak most fedeztek fel.

A rajzokat egy hosszú, keskeny folyosó falaira készítették, amely Pompeji színházait kötötte össze, és egykor nézőktől, járókelőktől és csevegő emberektől lehetett hangos. A folyosót először 1794-ben tárták fel, ám sok felirat túl kopott vagy elmosódott volt, hogy szabad szemmel olvasható legyen.

Most viszont egy új képalkotási technológia (RTI) alkalmazásával a szakértőknek sikerült megpillantaniuk ezeket az elveszett műveket.

A folyosó körülbelül 27 méter hosszú, és Pompeji szabadtéri-, illetve fedett színháza között húzódik. A régészek már régóta tudják, hogy ez a város egyik legsűrűbben graffitizett területe, az itt található falfirkák között a neveket, sértéseket leíró szövegek mellett állatokat, hajókat és gladiátorokat ábrázoló rajzok is találhatók.

A kutatók az egész folyosón alkalmazták az RTI-technológiát, amely több tucat megvilágításból és szögből fényképezte le a falfelületeket, lehetővé téve, hogy még a leghalványabb karcok is láthatóvá váljanak. Az így kinyert adatokat aztán egy nagy felbontású 3D modellbe integrálták, minden graffitit digitálisan feltérképeztek, megjegyzésekkel láttak el, és térbeli adatokhoz kapcsoltak, amelyek pontosan megmutatják a falon elfoglalt helyüket. Ennek eredményeként körülbelül 300 graffitit sikerült dokumentálni, köztük 79 korábban még nem azonosított feliratot.

A legfigyelemreméltóbb leletek között található egy finoman karcolt rajz, amely két gladiátort ábrázol harc közben. Mindkét alak körülbelül 10 centiméter magas, a jelenet pedig szokatlan mozgást sugároz. Az egyik gladiátor hátradől, miközben jobb lábával előre lép, kardját felemeli, pajzsát maga elé tartja. Ellenfelét ugyanilyen testtartásban ábrázolták.

A kutatók megjegyzik, hogy

bár a gladiátoros graffitik gyakoriak Pompejiben, ez a példa kiemelkedő, körvonalai és magabiztos kivitelezése miatt.

Úgy tűnik, hogy a művész inkább emlékezetből rajzolt, mint megfigyelésből, és az aréna látványát személyes, vizuális emlékké alakította át.

Egy másik, nemrégiben feltárt felirat, meghittebb perspektívát kínál. Az erózió miatt töredékes szöveg egyszerűen így hangzik: „Erato amat…” – „Erato szereti…” Az üzenet többi része hiányzik, de a paleográfiai elemzés szerint egykor átért a falon. Az Erato név máshol is előfordul, gyakran rabszolgákkal vagy felszabadított nőkkel kapcsolatban.

A felfedezés mellett fontos, hogy megtudják őrizni a graffitiket. A folyosó rendkívül részletes digitális rögzítésével a kutatók egy tartós archívumot hoztak létre azokból a feliratokból, amelyek az időjárás és az öregedő vakolat miatt folyamatosan romlanak.

A Pompeji Régészeti Park szerint már megkezdődtek a védelmi intézkedések, többek között egy fedélszerkezet tervezése, amely megóvná a folyosót, a további károsodástól. Addig is, a digitális dokumentáció biztosítja, hogy tartalmuk továbbra is hozzáférhető legyen a jövőbeli kutatások számára.

(Nyitóképünk illusztráicó: Hó borítja a Vezúv csúcsát a pompeji régészeti park felõl nézve Nápoly közelében 2021. február 15-én. Pompeji ókori római romvárost a Vezúv kitörése pusztította el 79. augusztus 24-én. A régészeti parkot 1997-ben vették fel az UNESCO kulturális világörökségi jegyzékére.)

Címlapról ajánljuk

Új közlekedési tábla terjed Európában, kérdés, elér-e Magyarországra

Egyre több nyugat-európai útszakasz mellett tűnik fel egy kék alapon fehér rombuszt ábrázoló közlekedési tábla, amely a többszemélyes járművek számára fenntartott sávokra hívja fel a figyelmet. Bár a jelzés Magyarországon egyelőre nem része a KRESZ-nek, az európai terjedése miatt a hazai utazók számára is fontossá vált a jelentésének ismerete.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×